Na kezdem már venni az adást az érdekviszonyokról....Azért józanul nézve bõven lehetne olyan ipari lobbit találni, különösen az USA-ban, akinek megérne pár milliárd ropit fektetni abba, hogy lehet még egy kicsit eregetni a CO2-t.

Egyébként meg mi van akkor, ha nem újabb elcsépelt perpetum mobile verzióról van szó, hanem pl. a felszínközelbõl elszállított hõ egy kisebb része nem jut vissza a talaj közelbe. Mert lehet, hogy egy zárt rendszerben mûködik az elméleti egyensúly, de egy világûr felé nyitottban, mint pl. a Föld, nem? Én nagyon amatõr vagyok, de ez az egész megközelítés valahogy furdalja az oldalamat. A magaslégkörbe szállított hõmennyiséggel vajon mi történik, pl. vegyünk egy hurrikánt, úgyis szezon van. Mindenesetre, hogy a globális felmelegedést ez miként befolyásolja, vagy akadályozza meg, azt végképp nem értem. Talán ha melegebb van, akkor nagyobb a párolgás, tehát nagyobb a hõelvonás, és több hõ vész el odafenn, tehát a rendszer jóval hosszabb távon stabil marad, mint gondolnánk? Az üvegház gázok pedig mérséklik a törvényszerû hõveszteségbõl adódó hatást, de nem olyan drasztikusan, ahogy azt a modellek mutatják, mert a modellek nem veszik figyelembe a "Miskolczi féle törvényszerûséget"? (gyakorlatilag egy zárt konzervdobozban futnak) Tehát túl van becsülve az a CO2 szint, ami drasztikusan emelné az átlaghõmérsékletet? Tényleg, jut eszembe, van olyan modell, hogy a jelenlegi CO2 szint szerint milyen melegnek kellene lennie? Tehát pl. van egy mûködõképes egyenlet, amibe ha beütöm a jelen CO2 szintet, akkor kidobja a jelenlegi földi átlaghõmérsékletet?
Azután meg itt van, hogy akkor miért volt jégkorszak? Csak a besugárzott energia csökkenése miatt? Persze van ilyen irányzat is, lásd napfolttevékenység, Föld-Nap pálya, tengely dõlésszög stb... Viszont ahol a hó és a jég lesz az úr, ott csökken a párolgás és szárazabb lesz az idõ, tehát a rendszer elkezd pozitívan visszacsatolni, tehát adódik a felmelegedés? De ha több párolgás és több a csapadék, akkor a felhõk pedig csökkentik a felszíni besugárzást, tehát megint visszacsatol a rendszer? Tehát a vízpára egy olyan stabilizáló rendszert alkot, amelynek tûrõképessége jóval nagyobb annál amit gondolnánk?

Amint látható, rengeteg kérdésem van, ezek feltevését inkább vitaindítónak szánom, és még egyszer jelzem, amatõr, és sajnos csekély matematikai érzékkel megáldott egyén vagyok.