"Az üvegházhatás növekedése erõsíti a párolgást, ami hõt von el a felszíntõl, a többlet hõelvonás egy bizonyos határ felett mindenképp nagyobb lesz, mint az a hõtöbblet, amit a megnövekedett páratartalom hozhat létre."

Viszont a víz körforgást végez, tehát ami egyszer elpárolgott, az hamarosan (ugyebár, átlag 10 nap múlva) ki is csapódik. A kicsapódáskor pedig hajszálpontosan ugyanannyi hõ szabadul fel, mint amennyit a párolgás elvont. Persze a hõelvonás a felszínen, a hõ felszabadulása viszont magasabban (a felhõképzõdés helyén) történik - de még mindig a troposzférában, ugyanabban a rendszerben, amit az üvegházhatás elvileg melegít.

Sajnos itt némi konfliktusba keveredett a valósággal kedvenc üvegházelméletünk, ugyanis a légkör hõmérséklete az adiabatikus vonal mentén változik, nyomát sem igen lelni az üvegházhatás többletének.

Pont a felszíni párolgás és légköri kicsapódás folyamata az egyik tényezõ, ami a felszín hõtöbbletét eljuttatja a magasabb légrétegekbe. Ezen kívül természetesen eleve van átkeveredés, felhõképzõdés nélkül is. Tehát az, hogy nem jön létre "szuper-adiabatikus" rétegzõdés, az egyáltalán nem bizonyít olyasmit, hogy nem mûködik az üvegházhatás. Ha mûködik, akkor a teljes troposzférát melegíti, miközben a rétegzõdés adiabatikus marad (csak épp a magasság-hõmérséklet grafikonon jobbra, kicsit magasabb hõmérséklet felé tolódik az adiabata), és ezt a hõmérséklet-emelkedést kellene kimutatni. Mivel a hõtöbbletet a légköri folyamatok állandóan elszállítják a felszín közelébõl, szerintem nem ellentmondás a felszín és a legalsó légréteg hõmérséklet-különbsége sem. Vagy ha igen, akkor ellentmondás az is, ha a cikkben példaként emlegetett bojler egy 100°C-os fûtõszállal csak 60°C-ra képes felmelegíteni a vele közvetlenül érintkezõ vizet, mert a melegedõ víz folyamatosan feláramlik a tartály tetejére...

Megjegyzem, Zágoni Miklós hitelessége számomra sajnos ugyanannyi, mint Dávid Mihályé (azaz nulla). Elfogadnám, hogy új adatok nyomán változott a véleménye, ha a "pálfordulása" elõtt nem holtbiztos, kõbe vésett tényként beszélt volna a médiában és egyetemi elõadásain(!) arról, hogy az aktuális hóvihar, hõség, áradás, aszály BIZTOSAN annak az ember okozta globális felmelegedésnek eredménye, amire már CÁFOLHATATLAN bizonyítékok vannak. Anno a legkisebb ellenérveket (pl. Réthly-könyvek egy-két adatának felemlítése) csípõbõl utasította el, még csak kiskaput sem hagyott magának arra az oldalra, ahová aztán mégis betört. És a magyar médiában már akkor is õ volt a "mindentudó" klímaszakértõ...