Bocs, még egy hosszabb idézet, csak azért, hogy felkeltse figyelmeteket...

..."

A globális klímaváltozás hatásai

A VAHAVA projekt keretében elkezdõdött egy tudományos szintézis, amelyben a felvetett kérdések tudományos kutatása a további feladat. E szintézis alapján a globális klímaváltozás hatásainak legalább öt nem bizonyított, de nem is kizárható következmény-együttesével lehetne egy nem túl távoli - években nem kiszámolható - jövõbeni idõszakban számolni:

- Az elsõ maga a felmelegedés. Ha ez a hõmérséklet-emelkedés átlagosan oszlana el, azaz hazánkban is az átlagnak megfelelõ mértékû felmelegedés következne be, akkor forró nyaraink, enyhe (enyhébb) teleink, melegebb (rövidebb) tavaszaink és õszeink lennének.

- A jövõben inkább a nem (vagy csupán nagy hibaszázalékkal) elõre jelezhetõ változások valószínûsíthetõk. Módosul a szelek járása, eltérül a felhõk szokásos vonulási rendje. Azokon a területeken lehet sok csapadék, ahol eddig az alacsony színt volt a jellemzõ, míg más területeken jelentõsen csökkenhet annak mértéke. Ha az uralkodó széljárás ezután túlnyomóan déli, nem pedig nyugati (a pólusok erõteljesebb melegedésével ez reális lehetõség), akkor trópusi, monszunjellegû esõk, tartós szárazságok és a hirtelen áradások következhetnek be.

- A harmadik lehetséges hatás a nagyobb területi egyenlõtlenség. Ha a kezdeti melegedés megolvasztja az Északi-sark jegét - amint látjuk is -, akkor a délre úszó jégtömbök hozzájárulhatnak a Golf-áramlat lehûtéséhez. Mivel pedig az elmúlt tízezer évben ez a meleg-áramlat tartotta lakhatóan langyosnak Nyugat- és Észak-Európát, ha ennek hõszállító hatása mérséklõdik, esetleg megszûnik, akkor - általános felmelegedés körülményei közepette - Európa észak-nyugati területei egy távolabbi jövõbeni idõszakban akár 5-8 fokkal is lehûlhetnek. Ez többek között Magyarországon is hideg, nyirkos nyarakat és dermesztõ teleket jelentene.

- A negyedik típusú következmény az lenne, ha a kezdeti melegedés - önerõsítõ visszahatások révén - hirtelen felgyorsulna. Például, ha elolvadnak a sarki jég- és hósapkák, s helyükön kilátszik a vízfelület meg a barna föld, akkor az addigi hõtükrözõ felület helyén egy hõnyelõ felszín jelenik meg, ami roppantul felgyorsíthatja a melegedési folyamatot. A jelen állapotokat fenntartó "vezérlési tartományból" való kiesés a hipotetikus számítások és az eddigi földtörténeti tapasztalatok szerint kb. 17 Celsius-fokos átlagos földközeli hõmérséklet környékén következhet be (ez csupán hipotézis!), ami után a melegedést - jelen feltételezéseink szerint - nem lehet többé megfékezni. A földfelszín mai átlaghõmérséklete kb. 15 oC.

- Az ötödik is igen veszélyes lehetõség, de éppen ellentétes elõjelû. Az emberi faj a jégkorszak körülményei között szenvedte végig õskorát. Földmûvelésre és letelepedésre alkalmas, stabil és enyhe idõ csak az elmúlt nyolc-tízezer év folyamán volt. Ez egyes szakértõk szerint is kisebb fajta csoda: mire a modern ember genetikailag "készen lett", az éghajlat is felhagyott a hirtelen és nagy amplitúdójú ingadozásokkal, a jéghatár elõre-hátra húzódásával, a tengerszint fel-le emelkedésével, és a hõmérséklet egy viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez a nyugodt, egyenletes, csupán kis amplitúdójú éghajlat ingadozásokkal járó enyhe tízezer év tette lehetõvé az emberi civilizáció felemelkedését, a földmûves kultúra kivirágzását. Egyes megállapítások szerint ezt a jelenünkig tartó kiegyensúlyozott, "meleg kort" egy hirtelen, nagyon meredek hõmérséklet-emelkedés elõzte meg, amivel mintegy "kiakadt a kapcsoló", s megszûnt az éghajlat heves ide-oda ingadozása. A valódi veszély az, hogy az elkövetkezõ néhány fokos hõmérséklet-emelkedés megint "visszapöccenti a kapcsolót", és visszatérhetnek a veszedelmes, néhány évtized alatt leforgó, pusztító éghajlati szélsõségek, a több fokos hõmérséklet-zuhanástól a tengerszint-emelkedésig és a további szélsõséges idõjárási jelenségekig. Ez az élelmiszertermelés jelenlegi feltételeinek szélsõséges megváltoztatása mellett számos, további súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi hatással járna.

..."