A Déli-sarki Polarjet nincs kapcsolatban szerintem az ózonlyukkal - pontosabban a kapcsolat fordított: mivel az Antarktisz körül északabbra nincsenek kiterjedt szárazföldek, ezért a teljes troposzférában jóval zártabb az áramlás (nem alakul ki "blocking-helyzet", mint itt északon). Az óceáni vízkörzés is körülöleli az Antarktiszt, illetve a Polarjet sem szakad fel. Épp emiatt az oda a közép-troposzférában bejutó ózonbontó gázok, ahogy felemelkednek, a sztratoszférában csapdába esnek. Ezért ott erõsebb az ózonlyuk, mint itt északon. Szárazföldek nélkül itt is lenne egy ózonlyuk. (Lehet, hogy pontatlan a magyarázat, már nem emlékszem teljesen pontosan, mit is mondtak az egyetemen, de ez a lényeg kb.)
Emiatt egyébként inkább olvadnia kéne a jégnek, de a nagy albedója miatt nem jelentõs a melegedés, az áramlási rendszernek köszönhetõen pedig a jégborítottság eléggé stabil marad az Antarktiszon.

(Egyébként a szellõzõlyuk valóban a tropopauza közelében lévõ jetekre vonatkozhat, ott a tropopauza "megtörik", a polarjetnek a sark felõli oldalán mintegy 2km-rel van alacsonyabban.)