Melegebb és szárazabb magyarországi éghajlatot jósolnak a klímamodellek
Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk idõjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezetõ magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerû esõk gyakoribbá válására számíthatunk.
A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai címû tanulmány szerzõi (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita és Schlanger Vera meteorológusok) az elmúlt 20 év klímakutatásainak Magyarországra vonatkoztatható eredményeit összegezték. Megállapításaik szerint, amennyiben a következõ évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára nõ - ami a jelenlegi tendenciák alapján valószínû -, akkor a Kárpát-medence idõjárása látványosan (és hátrányosan) megváltozik. Az éves átlaghõmérséklet 0,7 Celsius-fokkal nõ - a legkevésbé tavasszal és nyáron, a leginkább, akár 1,5 fokkal õsszel -, a csapadékösszeg, illetve a csapadékos napok száma viszont csökken.
Mint Mika János kérdésünkre kifejtette, a számok összességében nem jeleznek drámai változást, az összesített hatás azonban meglepõen nagy lehet. Csupán félfokos melegedés - a prognózisban szereplõ napfénytartam-növekedéssel és csapadékmennyiség-csökkenéssel együtt - 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát (a meteorológusok akkor beszélnek aszályról, ha 30 százalékra csökken a talaj felsõ 0,5-1 méterének víztartalma a még hasznosítható maximumhoz képest - vagy egyszerûbben szólva olyankor, amikor mindenképpen öntözni kell). A nyarak jellege érezhetõen megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhõzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több esõ esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség.
Amennyiben a többféle éghajlati modellbõl származó, hasonló tartalmú prognózisok valóra válnak, a tél még nagyobb mértékben változik: enyhébb és csapadékosabb lesz (igaz, nem annyival, hogy a nyári szárazságot ellensúlyozza), de több lesz a fekete karácsony, azaz ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad meg. Utóbbi nemcsak a téli sportok kedvelõit, hanem a mezõgazdaságból élõket is zavarhatja: a ritkábban, de azért a jövõben is elõforduló erõsen fagyos napok nagyobb kárt tudnak majd tenni a hóborítás nélküli vetésben.
Lapunknak nyilatkozva Mika János hangsúlyozta: a következõ 2-3 évtizedre vonatkozó prognózisok viszonylag egyszerû modellek alapján készültek, a bonyolultabb és várhatóan nagyobb megbízhatóságú vizsgálatok eredményére még mintegy 2 évig várni kell. Ezek az adatok azonban aligha fogják teljesen átírni a most rendelkezésünkre álló klímaforgatókönyveket.
Forrás: Népszabadság Online