Már készültem magam is hozzászólni. Én veled értek egyet, de hogy a sajátomat is hozzátegyem, kifejezetten a negatív visszacsatolás valószínû példájának tartom a telet, ám magamban is vitázom. Összességében az a baj a klíma tudománnyal, hogy nem léteznek konkrét képletek és emberi léptékkel egyértelmûen megértett törvényszerûségek. Kvázi nincs meg klímatudomány relativitás elmélete, amely mindenkor kiállja a próbát. Innentõl kezdve ezerféle magyarázat lehet igaz vagy hamis, mindenki szemezgethet a maga szája íze szerint. Tehát a példánál maradva ezt a telet tarthatom pusztán negatív visszacsatolásnak, amit egy melegedõ folyamat okozott (tehát azért lett hideg, mert meleg van), de tarthatom egyszerûen annak is, hogy hideg telek ekként jönnek-jöhetnek létre, és több száz éve is ekként jöttek létre, amikor még kizárható az antropogén hatás szignifikáns lehetõsége. Ebbõl következõen pedig akár mondhatom azt is, mint klímaszkeptikus, hogy az antropogén hatások nem értek el olyan lépcsõfokot, hogy ilyen téli helyzet kialakulását meg tudják akadályozni. Innentõl kezdve nevezhetem negatív visszacsatolásnak is a telet, de konkrétan minden jelzõtõl megszabadított nagybetûs télnek is, ahol a negatív visszacsatolás oka nem a globális felmelegedés, hanem az antropogén hatástól független, és bármikor elõfordulásra hajlamos természetes folyamat.

De visszaevezve konkrétabb vizekre, Lász-al értek egyet. Elõször is komoly zonalitás volt. Vitatkoznék azzal, hogy karácsonyi, vagy decemberi "ál" zonalitás. A zonalitás törvényszerûen november-decemberben járatódik a csúcsra. Ezért én pl. soha nem fogok vészharangot kongatni, ha épp december 15-ig egy adott évben még nem esett hó stb. Mert ez így törvényszerû és az elmúlt télen is ezen idõben megmutatta magát (ír árvizek). Párhuzam a gyenge hurrikán aktivitással igencsak szembeötlõ. Ekként nyilván több kraft marad a légkörben. De mindannyian tudjuk, hogy a hurrikán kialakulásához egy megfelelõen meleg tengervíz szükséges, ha csak fél fokos eltérés is van, akkor a hurrikánok esélye meredeken zuhan. Ezért akárki akármit mond, hogy ez mennyire meleg év volt globálisan, az a fránya tengervíz hõmérséklet errõl mégse akart tudomást venni, csak nem akart felmelegedni, amennyire kell és ott ahol kell. Persze ennek a példának is csak akkor lehet helye, ha egyáltalán ezzel magyarázható az eurázsiai hófelhalmozódás, mert lehet, hogy nem is, csak túl kézenfekvõnek tûnik egy ilyen összefüggés. De lehet, hogy a hõtöbblet olyan vizekre vándorolt, hogy nem hurrikánként, hanem más hatást okozva adta ki energiáját.

Ami kiindulási alap lehet, az a hófelhalmozódás, szerintem is innen kell kiindulni. A bloking, a keleti eredetû hideg beáramlás, szibériai AC már mind-mind okozati elem. A logikai következtetésekkel is egyet tudok érteni, miszerint nem szabad belecsapni a közepébe, és már csak a bloking hajlamot látni, és abból azt mondani, hogyha blokk van, akkor arra indulok el, hogy az utóbbi években gyengül a zonalitás, mert ez tévútra visz. Normális körülmények között december végétõl nem nagyon van zonalitás, tehát egy normális kontinentális télnek nem is kellene a zonalitásról szólnia, tehát egy normális tél szerintem bloking hajlamú eleve, azaz semmi különös nincs benne, hogy azt akár a klímaszkeptikusok, akár a felmelegedés elméletét osztók fõ érveként a középpontba állítsuk.
És még annyit, hogy Kárpát – medence. Több igazi szakembernek, fiatal titánnak tekinthetõ fórumtársunk utal mindig medencénk sajátos kettõs vagy többes arcára, illetve szélsõsegeket mérséklõ – ám vigyázat, kontnentális arcát azért megtartó, tehát szélsõségtõl nem mentes! – tulajdonságaira. Ezért hazánk idõjárásából globális folyamatokat megítélni csak rendkívül óvatosan szabad. Nekem határozott véleményem, hogy az elmúlt telet pontosan a mediterrán ciklonoknak köszönhetõen viszonylag olcsón megúsztuk. Ez csapadékkal járt, ám a gyakori felhõs ég, a légkör megszûnni nem akaró, folytonos nyugtalansága megóvott minket az igazán tartós HRHI-tõl. Pedig egy ilyen ezen a télen aztán tényleg még jobban levihette volna az átlagot, hiszen irdatlanul hideg 850-ek voltak szerencsére inkább csak átmeneti vendégeink. Namost aki nem lát az orránál messzebb, mondhatja, hogy hõmérsékletileg átlagos tél volt, tehát semmi különös. Pedig ezt csak a medeknek köszönhetjük, ahhoz viszont, hogy a medhajlam ekként fennáljon egy valami kell, szûnni nem akaróan leszakadó hideg és hideg. Szóval akkor tényleg csak egy átlagos telünk volt? És már el is érkezünk arra mocsaras talajra, hogy pusztán átlaghõmérsékleti szempontból meg lehet-e ítélni egy telet.