Azon gondolkodtam, hogy ugye arra "fogják" a globális felmelegedést a tudósok, hogy a szén-dioxid mennyisége megemelkedett a légkörben. Meg még egy csomó mindent okolnak érte, de ez az egyik fõ ok.
A melegedést fél fok és 1 fok közé teszik, 0,7-0,8-re.
Bármelyik állomást vehetnénk, most épp a nagykanizsai adatsor van elõttem:
Év Középhõmérséklet
1977: 10,36 fok
1978: 9,0 fok
(különbség: 1,36 fok)

1991: 9,3 fok
1992: 10,66 fok
(különbség: 1,36 fok)

1993: 9,73 fok
1994: 11,25 fok
(különbség: 1,52 fok)

Látható, hogy egymást követõ években is több mint 1 fokos éves középhõmérsékletváltozás következett be.
Gyanítom, nem azért, mert a felsorolt 3 esetben az egymást követõ években alacsonyabb vagy magasabb lett a szén-dioxid szint. Sokkal inkább amiatt, hogy az adott hidegebb illetve melegebb évben olyan idõjárási események követték egymást, amik alacsony, míg az adott melegebb évben pedig magasabb középhõmérsékletet okoztak.
Zonális tél, sok nyári anticiklon, a csapadék nagy része zivatarokból jön össze, így akár meleg idõ is lehet, vagy épp éjszakára esik a nagyobb, országos csapadékok idõpontja, vagy csak egészen egyszerûen száraz nyár sok napsütéssel, hosszú meleg õsz, és máris kész a magas középhõmérséklet.
December átlagos hónap, január 3 hetes hidegpárna nappal -3 éjjel -6 fokokkal, februárban 3 kemény hidegbetörés, elhúzódó tél, csapadékos nyár és máris alacsony az éves középhõmérséklet.
Hogy közben a szán-dioxid szint milyen, ebbõl a szempontból ez közömbös.
Persze, ha az adott idõjárási események sorozatát az váltja ki, ha alacsony vagy épp magas a szén-dioxid szint, az megint más kérdés.
És gyanítom, ha 1924-ben, vagy 1897-ben jött volna egy totál ugyanolyan idõjárási eseményeket tartalmazó év, mint ami 2007-ben volt, akkor ugyanolyan meleg év lett volna akkor is, mint 2007-ben.
Pedig 1924-ben vagy 1897-ben elvileg alacsonyabb szén-dioxid szint lehetett, mint 2007-ben.
Ha egymásután az 1900-as évek elején több év hordozott volna magában olyan idõjárási eseményeket, amik a magas éves középértéknek kedveznek, akkor valószínû azokban az években is olvadtak volna a gleccserek. Mint ahogy az elmúlt 10 évben történt.

Mert ha egyik hûvös év idõjárási eseményei a következõ évben ugyanazok lennének, csak épp a magasabb szén-dioxid szint miatt 0,8 fokkal magasabb tartományban zajlanak, az is megint más dolog, mintha teljesen más idõjárási eseményekbõl áll össze az év.
Mert akkor nem a felmelegedésre hat a szén-dioxid szint magasabb volta, hanem az idõjárási eseményekre, amik aztán magasabb éves középhõmérsékletet eredményeznek.
És ez nagyon nem mindegy.
Bár amennyiben egy századeleji év magas középhõmérsékletébe nem szólt bele a szén-dioxid szint növekedése (merthogy akkor alacsonyabb volt, mint most), akkor most miért szólna bele?

Lehet nem jól gondolkodok, lehet, hogy igen, csak úgy hangosan gondolkodtam egyet szegyenlos