Így van, semmi garancia nincs arra, hogy novemberben és decemberben nem esik annyi csapadék, mint az azt megelõzõ 10 hónapban összesen.
Én egyébként örülnék egy csapadékminimum rekordnak és egy napfénymaximum rekordnak.
Márcsak azért is, mert néhány éve elterjedt az a nézet, hogy a tubák, tornádók, szupercellák és egyéb szélsõséges események száma látszólag(?) azért nõtt, mert már mindenki fényképezõgéppel rohangál, minden esemény meg van örökítve, így tudomásunk van mindenrõl.
A média szerepe is nagy ebben, a telekommunikáció és minden egyéb segíti az információ gyors terjedését.
Node!
Ha egy csapadékmaximum rekordot hozó évet követõ évben a pont ellenkezõ elõjelû csapadékminimum rekord és a napfénymaximum rekord dõlne meg, ez számszerûen is beírná magát a történelembe, és mintegy bizonyítaná azt, amit már évekkel ezelõtt is állítottam, hogy a szélsõségek növekedtek az azt megelõzõ (zonálisabb) idõszakhoz képest, és ez nem csak közhely, meg nem a média fújja fel.
Persze lehet olvasni ilyen feljegyzéseket, hogy volt hogy kétszer arattak, meg kétszer beérett a szõlõ, meg májusban aratás volt már, vagy hogy nyáron hó esett, télen fürödtek a vizekben, meg ilyenek, de ezek a most felsorolt események valódisága nehezen bizonyítható, akár félreértelmezés is lehet (pl. volt egy nagy területre kiterjedõ jégesõ májusban, leverte a hajtásokat, kihajtott késõbb és beérett a termés késõbb, mint kéne, arrébb 10 km-re meg elõbb érett a normál termés, és elhíresült, hogy abban az évben kétszer arattak, stb, stb).
Az 1510 mm helyett 1554.9 mm, illetve a 203 mm helyett a 202 mm, vagy az 2501 óra helyett 2502 óra mind biztosan annyi.
Bár úgy gondoljuk, hogy a 203 mm-es rekordot, vagy a 2501 órás rekordot megdönteni szinte lehetetlen, 42 fok sem sûrûn van, úgyhogy azért kíváncsi lennék, milyen idõjárás volt abban az évben, amikor kétszer szüreteltek vagy kétszer arattak.
No mindegy, a lényeg, hogy ez a két év akkor is nagyon durva szélsõséget hozott, ha nem dõl meg néhánytíz mm vagy néhánytíz óra híján az adott rekord.