Globális jelenségek
Vissza kell nézni az elmúlt pár 10 év hóadatait és kiderül megszaparodtak-e a nagy havak mondjuk 90 óta. Ha igen, akkor köze van a légköri változásokhoz.
Az több nedvesség vs hideg: a globális melegedést nem védve (!!!) azért ebben van igazság. A Kanadából jövõ levegõ igy télen nagyon hideg mindig, a nagy havazásokhoz viszont sok nedvesség kell. Azaz attól, hogy a -15 fokos levegõ nem +3 fokos 70%-os páratartalmú levegõvel keveredve okoz havazást, hanem mondjuk +5 fokos 80% páratartalommal, ettõl "csak" annyi történik, hogy sokkal több hó esik, ellenben nem -6, csak -1 fok lesz, de ettõl még a hó megmarad kényelmesen. Tehát annyira nem butaság ez, csak nem bizonyít azon kivül semmit, hogy most x fokkal melegebbek a déli tengerek, mint máskor.
A légkör globális hõmérséklet-változását pl lehetne mérni az egész Földre kiterjedõ infraképekkel, melyeket havonta kellene készíteni és összevetni, 6-8 év múlva már látszanának a tendenciák, hiszen a teljes légkör energiatartalmát mérnénk meg, nem csak pár elszórt (a 6000 idõjárási állomás kb ennyit jelent) pontét.
Az több nedvesség vs hideg: a globális melegedést nem védve (!!!) azért ebben van igazság. A Kanadából jövõ levegõ igy télen nagyon hideg mindig, a nagy havazásokhoz viszont sok nedvesség kell. Azaz attól, hogy a -15 fokos levegõ nem +3 fokos 70%-os páratartalmú levegõvel keveredve okoz havazást, hanem mondjuk +5 fokos 80% páratartalommal, ettõl "csak" annyi történik, hogy sokkal több hó esik, ellenben nem -6, csak -1 fok lesz, de ettõl még a hó megmarad kényelmesen. Tehát annyira nem butaság ez, csak nem bizonyít azon kivül semmit, hogy most x fokkal melegebbek a déli tengerek, mint máskor.
A légkör globális hõmérséklet-változását pl lehetne mérni az egész Földre kiterjedõ infraképekkel, melyeket havonta kellene készíteni és összevetni, 6-8 év múlva már látszanának a tendenciák, hiszen a teljes légkör energiatartalmát mérnénk meg, nem csak pár elszórt (a 6000 idõjárási állomás kb ennyit jelent) pontét.