Nagyapám még rizstermelésben is részt vett a világháború után a Tisza-mentén ,ez pedig a Tisza -tó vidéke, bár akkor még nem volt Tisza-tó, csak holtágak és kiterjeddt árterek, gyönyörû ártéri erdõkkel és gyümölcsössel. Most nem az a lényeg, hogy volt-e értelme a rizsnek, ezt a kommunista éra próbálta meghonosítani szovjet, illetve kínai mintára. Mindenesetre arattak is szépen olykor.

A régi nagy telekhez: Nemrég beszélgettem apámmal errõl, hisz õ már csak megélt 59 évet. Azt mondja, hogy pl. a január 30-as nagy egri havazáshoz mérhetõre (30-35 centi 24-36 óra alatt) talán csak 2-3 alkalommal emlékszik, talán a hatvanas évek elejét hozta fel. És rámutatott egy lényeges különbségre is. Elmondta, hogy gyerekkorában tán egy autó volt az egész faluban, olyan, hogy hótakarítás az utakon, meg sózás, szórás nem is létezett és nem is volt rá igazi igény. Elmondta, hogy teljesen más az, hogy akár esik 10-15 centi hó, de napokig nincsenek az utak takarítva, még autó se megy rajta végig, legfeljebb egy két lovasszán. Ez máris olyan téli érzetet kelt szubjektíve, amibõl egyenesen következnek a régen nagyobb telek voltak megjegyzések. Igen, 10-15 cm hó régen nagyobb telet jelentett szubjektíve, mint ma az urbanizált világunkban. Egy város megbénításához ma már nem elég 15 cm hó, az 30-40 cm felett kezdõdik, ez pedig ugyanúgy ritka, mint régen volt, elég csak rátekinteni antibulvár kigyûjtésére.

A mérésekhez, miszerint régen is elkövettek hibákat, ha most is. Régen nem volt ekkora mûszerpark, automaták stb. Az egész világ töredékében volt csak lefedve a maihoz képest, ám ma sem állunk igazán jól még világviszonylatban, inkább csak a fejlett országok, illetve a mûholdas mérések jelentenek újítást (ám azok meg valahogy nem akarják igazolni a globális felmelegedés várakozásait).

A sípályák üzemeltetõi pedig hajlamosak nyafogni, 60-80 évvel ezelõtt ki síelt profi körülmények között 800-1500 m között? Akik ma sírnak, azt se tudják, régen hogyan alakultak a hóviszonyok. Nem belõlük indulnék ki.

A gleccserek megint kényes témát feszegetnek, hiszen pl. a csapadékmennyiség eloszlása is befolyásolhatja egy gleccser gyarapodási-fogyási tendenciáját. Korábban többször utaltam már számos gleccser hízására világon, mint pl Új-zéland, Norvégia stb. Én 160.000 számon tartott gleccserrõl tudok a világon, amelynek csak a töredékét érintik hiteles és mélyreható kutatások. Illetve egy gleccser élete nem is mérhetõ emberi léptékekben, szerintem több ezer éves folyamatokról van szó. Kíváncsi lennék, hogy 900 és 1200 között hogyan alakultak a gelccserek Európában, lehet meglepõ eredményeket kapnánk.

Nem kívánom elbagatellizálni a CO2 veszélyét, továbbra is azt mondom, hogy ez játék a tûzzel (átvitt értelemben ez szó szerint így van). A bajt jobb megelõzni, mint olyan folyamatokat elõidézni, amelyek elméleti síkon kiszámolva valóban bajt okozhatnak. Nem hinném, hogy kárunkra válna, ha visszafogná magát az emberiség. De ami ma globális felmelegedés címén zajlik, az egyszerûen nevetséges.