Egy példa: 1980-as évek elején Magyarországon meg próbálták honosítani a kivit. Az érintett szakmák hozzá nem értése miatt ez nem sikerült. Az elsõ próba Zala megyében volt, elültették az ültetvényt, egy ideig nem termett, mert nem jól mûvelték, majd jött az 1985-ös és 1987-es tél, ami nem kell mondani, hogy milyen volt, és kifagytak.
Persze, ha megfelelõ pozícióba ültették volna, nem fagyott volna ki, illetve ha mégis, tudniuk kellett volna, hogy a 85-ös tél az brutális volt, az nem lehet mérce egy növényhonosítási kísérlet esetében.
Mivel hozzá nem értésükbõl fakadóan a szakemberek úgy értelmezték az eseményt, hogy Zalában nem terem mert hûvös van(közben csak egyszerûen nem tudták mit kéne vele csinálni, hogy teremjen), ráadásul a tél is hideg mert kifagyott, elvitték Villányba egy déli domboldalba, ahol meg kiszáradt.
Megállapítást nyer, hogy a kivi Magyarországon nem jó, nem él meg, nem terem, elfagy és elpusztul.
Amennyiben sikerül amin már évek óta dolgozunk, meghonosítani Magyarországon a kivit(és még sok más délszaki gyümölcsfajt), és ültetvények létesülnek, akkor szerinted mire gondol minden klímakutató?
Arra, hogy naná, hogy most már lehet kivit és egyéb délszaki gyümölcsöt is termeszteni a globális felmelegedés miatt!
Tuti, hogy ez fordulna meg a fejükben elsõként. Mint ahogy volt már példa...
Pedig semmi köze hozzá, 1972-ben ugyanúgy lehetett volna, mint 1948-ban.

Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az egy dolog, hogy olvad a gleccser, de biztosan attól a 0,8 fokos melegedéstõl?
Vagy megváltoztak az idõjárási helyzetek, adott idõszakban olyan idõjárási események segítik ezen folyamatokat, amik nem megszokottak?
Vagy amennyiben 0,8 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban zajlana ugyanazon idõjárás, mint 1914-ben, akkor is olvadna-e?