Annyit akartam írni csak, hogy minden, amit leírtál, alátámaszthatja az éghajlat melegedését, mert Te is meg Svadasz is arról irtatok hogy szaporodnak a szélsõségek, amit sokan a melegedés egyik jelének tartanak ilyen-olyan okokból.

A 0.8 fok valóságáról kérdezzük meg a mindenhonnan eltûnõ gleccsereket, a 800-1500 m közötti francia sípályákat, ahol jó sok centivel lett kisebb az átlagos hóvastagság, vagy akár nézzük meg minden évben az abszolut Tmax-ot Kékesen, a sokak szerint 10 évente 1-2 nappal meghosszabbodó tenyészidõaszakot (átlagosan, nem év szerinti lebontásban), a Jeges-tenger aljából lassan kiolvadó metánhidrátot és a többit. Alig van olyan változás a Földön bárhol, ami azt mutatná hogy az éghajlat nem melegszik.

Itthonra visszatérve: ha visszanézel a havas telekre, általában az van hogy van egy szerencsés nagy havazás és utána a nagy hó miatt kialakuló hideg vagy elég ahhoz hogy a hó és tél tartós legyen (2003) vagy nem (2009 dec vége). De az egyre ritkább, hogy a hideg kétszer vagy háromszor is tartósan itt tud maradni sok hóval és nem csak egylövetû a dolog, ami szerencsés esetben (mint most is) hoz egy 10-20 napos hideg idõszakot, de kb ennyi a télies jelleg, a többi a maihoz hasonló jellegben telik el. (A jan 8-20 közötti 3 cm hó nem az igazi tél, bár a hótakarós napok számát emeli).

Abban is igazad lehet, hogy a régi "nagy" telek jobban megmaradnak az emlékekben, de akkor még volt minek megmaradni. Most nézd meg mennyire örülünk 15-25 cm hónak, efeletti mennyiségnél meg egyenesen extázisba csap át a metnet hómániás tagozata nevet , viszont Te vagy mi alföldiek hogy fogunk majd olyat mesélni az unokáninknak, amit nekünk a nagyszüleink: derékig érõ hó, meg érdemes volt megtartani a lovasszánt (a nagyszüleimnek is volt), mert volt hozzá elég hó, vagy sokszor térdig érõ hó. Apám járt úgy iskolába 3 km-re az Alföld közepén hogy ásni kellett odáig az utat, mert nem lehetett simán átmenni rajta. Mikor lesz megint ilyen? Hogy egy iskolás gyerek nem lát ki a hófalak közül?

Olyan ez az éghajlat melegedése, mint a béka meg a meleg víz: lassan történik, benne vagyunk és azt mondjuk hogy a régi emlékek eltúlzottak, de azért a gyerekeinknek soha többé nem kell majd 60-80 cm hóban iskolába mennie, a mi szüleinknek meg ez nem volt szokatlan.

A meteorológiai méréseket sztem kissé túlmisztifikálod. Nem attól lesz valami valós vagy igaz vagy megtörtént, hogy meg tudod mérni. Attól hogy a világ mondjuk 6000 állomása közül tudsz mondani mondjuk 500-at vagy akár 2000-et, ami rossz helyen van/áttelepítették/akármi és emiatt fals adatokat ad meg, az sem jelent annyit mint gondolod.

Hogy miért? Mert egyrészt nem feltétlen mindig csak "melegedés" lehetett az áttelepítés eredménye, másrészt nem tudhatod hogy nem-e azért telepítették mondjuk át, mert vmi mikroklíma változás miatt (mondjuk kiirtottak egy erdõt a közelben, kiszáradt a tó, eltereltek egy folyót, építkeztek stb) a mérõhely hirtelen sokkal hidegebb/melegebb lett mint volt.

De ha feltesszük, hogy hibásan mérnek és hibásan homogenizálnak (bár ennek egy olyan nem homogén masszában mint a légkör nem biztos hogy van értelme), akkor is 30 éve legalább ugyanolyan hibákat követnek el és ugyanolyan hibákkal számolnak, azaz ha a mért alapmennyiség változik, akkor a mérési eredményekbõl hibás számításokkal (de változatlan algoritmussal) kapott eredmények is változni fognak. Azaz a folyamatok irányára akkor is hibátlanul lehet következtetni, legfeljebb a mértéke lesz kérdéses.



"De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!"
Ez igaz, de a (feltett) melegedés miatt a várhatóan a melegebb légkör miatt a meleg felé hajló szélsõségek fognak megszaporodni, vagy jobban szaporodni. Valószinûleg ritkábban lesz májusban és szeptemberben hótakrós nap Kékesen mondjuk, mint 100 éve volt, de lehet hogy sûrûbb lesz a hómentes decemberek száma mondjuk.

Szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adatokból jó képlettel kapjunk jó eredményt, hanem az, hogy ismert algoritmussal, esetleg ismert hibával nagy biztonsággal tudjunk következtetni a folyamatok irányára, a mértéke pedig teljesen másodlagos illetve talán jobban jósolható ha már az irány alapján vannak fogalmaink arról hogy merre kell elindulni.