Azt mondják majd, hogy áh ugyan ez szélsõség és az "antropogén eredetû globális felmelegedés" amúgy is a szélsõségek számának növekedésében is megmutatkozik. A baj csak az, hogy a "szélsõségek" alatt utóbbi esetben a hõhullámok, aszályok számának növekedését értik és közel sem a poláris hidegkitörések számát, vagy a nagy mennyiségû havat. Persze az is lehet, hogy azt mondják, hogy áh ez idõjárás, egy idõjárási esemény alapján nem szabad általánosítani a klímára. De mihelyst valami olyan idõjárási esemény van, amely pont ezt az "antropogén eredetû globális felmelegedés" dolgot támasztja alá, máris cikkeznek róla, hogy igen ez annak az eredménye. Lásd a pár évvel ezelõtti nyári felhõszakadások sorozatát Angliában, vagy a 2003-as hõhullámot Nyugat-Európában, de még sorolhatnánk. Persze azt egybõl ennek az AGW-nak a számlájára írták. Mostani angliai havazásnál meg csak annyit mondtak, hogy ugyan kérem nem szabad máris ilyen komoly következtetéseket levonni, hogy mivel havas hideg tél van Angliában máris elmarad az AGW. Senkit ne zavarjon persze, hogy ez a második tél sorozatban, amikor Angliában többszöri alkalommal havazik. Persze az se zavarjon senkit, hogy Eurázsia jelentõs részén december közepe óta hideg rekordok sokasága dõl meg. De az a tény sem, hogy Budapesten az elmúlt 10 év telének átlagos középhõmérséklete hidegebb mint az 1988-1997-es idõszaké.