Mondandót elsõ részérõl azt tudnám mondani, hogy magam is kb. így ítélem meg a különbözõ médiumok tevékenysége által évtizedek óta a lakosságba oltott téves, esetenként végtelen naivitásra és alapvetõ ismeretek hiányára is kiterjedõ eszméket. Azt már levésbé tudom elfogadni, és értetlenül állok elõtte, hogy miért térsz idõrõl-idõre vissza a mediterrán jelzõre, amikor éppen nem pejoratív értelemben használod azt, hanem saját éghajlati és növénytani meggyõzõdésed vonatkozásában. Rossz beidegzõdés? nevet

Másik dolog: a növénytermesztés "világa" és a természetes növénytakaró elterjedésével, elemzésével foglalkozó chorológia, cönológia, florisztika tudományágak, bármilyen furcsa, köszönõ viszonyban is alig vannak egymással. Egy domboldalt csak legújabban kiszemelt növényének megélhetése szempontjából értékelõ gazda nem fog más információhoz nyúlni, mikor telekvásárlásról, telepítésrõl, víkendházépítésrõl dönt, mint az általad és általam is a fentiekben elítélt régi vagy újkeletû tömegvezetõ eszmékhez és csatornáikhoz, valamint a klimatológia tárgyában nem feltétlenül kikupált baráti kör és agrárfórumok véleményéhez, és néhány szaklaphoz. Megjegyzem, hogy utóbbiakban idõnként hajmeresztõ közleményeket, felhívásokat lehet olvasni, miként vágjon bele a gazda csak (!) a "ránk tört" klímaváltozás hatására egy-egy haszonnövény kultiválásába. Hát hol van itt az átfogó környezetismeret?!
Ott van a másik oldal: az elmúlt hsz.-ok alkalmával már próbáltam érvelni vele, hogy egy területet nem a rajta akár évszázadok óta termesztett növényekrõl kell növénytanilag értékelni! Azt az ember vitte oda, õ gegyûgette, hogy hozzon neki minél kövérebb gyümölcsöt. De eredetileg mi volt azon a dombon? Sajnos már soha nem fogjuk pontosan megtudni, de egyedül a alapkõzetbõl, a talajból, kitettségbõl, lejtõszögbõl, és a botanikai résztudományok és a klíma (makro-mezo-mikro) összetett vizsgálatából lehetne rekonstruálni. És ha ezek az adatok pl. a Göcsejtõl a Völgységen át a Baranyai-dombságig minden kis dombocskára rendelkezésünkre állna, egy hihetetlenül változatos kép tárulna elénk, ahol nem lenne két egyforma paraméterekkel rendelkezõ hely. Lehet, hogy az adatok pl. a Zalaegerszeg-környéki hepehupás tájban jóval több (és talán mezoléptékben is) "melegkedvelõ" domboldalt tárnának elénk, mint a jóval délebbre fekvõ bólyi dombokat vizsgálva.