Globális jelenségek
A valós adatok a szélenergiával kapcsolatban nem túl szívderítõek. Németországban az E-ON a szélenergiáról minden évben kiad egy jelentést:
2005: Link
2006: Link
2005-ben az E-ON hálózatán 7050MW teljesítményû szélerõmû kapacitás volt beépítve, a hálózatra feladott átlagos teljesítmény 1295MW. 11,3TWh energiát termeltek összesen a szélerõmûvek, azaz kevesebbet, mint a 2000MW-os Paksi erõmû, ez körülbnelül 14TWh energiát képes termelni egy évben. Azonban nem ez a fõ baj. Hanem a szél kiszámíthatatlansága. A 2005-ös dokumentum 6. Ábráján nyomon követhetõ a szélenergia változékonysága. 10órán belül 4000MW-al csökkent a szélerõmûvek teljsítménye.
A 2006-os dokumentumban a beépített névleges teljesítmény 8112MW, a egy évre vett átlagos rendelkezésre álló teljesítmény 1483MW, a legkisebb rendelkezésre álló teljesítmény 19MW, a legnagyobb 6798MW.
Ezekbõl a mérési adatokból kitûnik mennyire megbízhatatlan az energiatermelés szemszögébõl a szél.
Senki sem szeretné, ha mondjuk elsötétülne minden, mert nincs szél vagy az idõjárási radarok állnának le rosszkor. Ezért a szélerõmûvekhez tartalék kapacitást és szabályozó erõmûveket kell beépíteni egy villamos hálózatba. A szabályozást elláthatják csúcsra járó vízi erõmûvek vagy szivattyús-tározós erõmûvek, gyorindítású gázerõmûvek. A tartalék kapacitásnak is ajánlott gyorindítású gázturbinás erõmû, de ez relative drágán üzemel és Magyarország így is eléggé függ a földgáztól. A szélerõmûvek telepítési költségébe így ezeket az elemeket is illene beleszámolni. Összességében a szélenergia a villamos hálózatot és a szabályozását igen nagy kihívás elé állítja, a villamos energia tárolása még egy autó esetén is igen nagy nehézségekbe ütközik, országos hálózat szintjén pláne.
Összességében egyáltalán nem olcsó alternatíva. Fõleg, hogy a szélerõmûvek magas hatósági áron termelnek.
Mivel nincs üzemanyag igénye a szélerõmûveknek igen furcsa, hogy így kell ösztönözni a tejedését.
A hagyományos, lapátos erõmûvek helyett a hátrányok egy részét kiküszöbölõ magyar találmányban látok fantáziát, remélem minél elõbb elterjed.
Link
2005: Link
2006: Link
2005-ben az E-ON hálózatán 7050MW teljesítményû szélerõmû kapacitás volt beépítve, a hálózatra feladott átlagos teljesítmény 1295MW. 11,3TWh energiát termeltek összesen a szélerõmûvek, azaz kevesebbet, mint a 2000MW-os Paksi erõmû, ez körülbnelül 14TWh energiát képes termelni egy évben. Azonban nem ez a fõ baj. Hanem a szél kiszámíthatatlansága. A 2005-ös dokumentum 6. Ábráján nyomon követhetõ a szélenergia változékonysága. 10órán belül 4000MW-al csökkent a szélerõmûvek teljsítménye.
A 2006-os dokumentumban a beépített névleges teljesítmény 8112MW, a egy évre vett átlagos rendelkezésre álló teljesítmény 1483MW, a legkisebb rendelkezésre álló teljesítmény 19MW, a legnagyobb 6798MW.
Ezekbõl a mérési adatokból kitûnik mennyire megbízhatatlan az energiatermelés szemszögébõl a szél.
Senki sem szeretné, ha mondjuk elsötétülne minden, mert nincs szél vagy az idõjárási radarok állnának le rosszkor. Ezért a szélerõmûvekhez tartalék kapacitást és szabályozó erõmûveket kell beépíteni egy villamos hálózatba. A szabályozást elláthatják csúcsra járó vízi erõmûvek vagy szivattyús-tározós erõmûvek, gyorindítású gázerõmûvek. A tartalék kapacitásnak is ajánlott gyorindítású gázturbinás erõmû, de ez relative drágán üzemel és Magyarország így is eléggé függ a földgáztól. A szélerõmûvek telepítési költségébe így ezeket az elemeket is illene beleszámolni. Összességében a szélenergia a villamos hálózatot és a szabályozását igen nagy kihívás elé állítja, a villamos energia tárolása még egy autó esetén is igen nagy nehézségekbe ütközik, országos hálózat szintjén pláne.
Összességében egyáltalán nem olcsó alternatíva. Fõleg, hogy a szélerõmûvek magas hatósági áron termelnek.
Mivel nincs üzemanyag igénye a szélerõmûveknek igen furcsa, hogy így kell ösztönözni a tejedését.
A hagyományos, lapátos erõmûvek helyett a hátrányok egy részét kiküszöbölõ magyar találmányban látok fantáziát, remélem minél elõbb elterjed.
Link