Még egy megjegyzés, nagyon röviden:

"A termelõdõ vízgõz jó része idõvel gondolom az óceánokban köt ki."

Szerintem a mesterséges vízgõzkibocsátás pont azért nem komoly tényezõ, mert egy kipufogott H2O-molekula már átlag 10 nap elteltével a Föld felszínén találhatja magát folyadékként. (Ezért minõsül "környezetbarátnak" a hidrogénhajtású autó, ha a hidrogénjét nem fosszilis energiával állították elõ.) Elvben 10 nap a vízgõz tartózkodási ideje a légkörben, vagyis pl. egy óceánról elpárolgó molekula ennyi idõ alatt hullik ki csapadékként. Mi pedig a természetes párolgás mellé hiába bocsátunk ki további vízgõzadagot: amíg a hõmérséklet állandó, addig a légkör ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, tehát a többletnek pont ugyanúgy ki kell hullania.

(Pontosabban: ha a légkör pont ugyanannyi vízgõzt képes magában tartani, mint korábban, akkor a kibocsátási többlet miatt a körforgásnak némileg fel kell gyorsulnia, hogy a légkörbe idõegység alatt bejutó és kihulló mennyiség továbbra is egyenlõ maradhasson. Ennek persze már lehet hatása az idõjárásra, de hogy ez miben nyilvánulhat meg, az még az üvegházhatásnál is sokkal bizonytalanabb téma...)