Globális jelenségek
"Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8 km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie."
Erre is reagálnék, kicsit más nézõpontból, mint ZMarton. A közlekedési lámpás hasonlatod azért sántít, mert kihagytad azt a tényezõt, hogy a "városközpontban" (a légkör legalján) helyezkednek el legsûrûbben a "lámpák" (üvegházgáz-molekulák), kifelé pedig egyre hosszabb szakaszokon lehet akadálytalanul haladni. Ez esetben bizony a városközpontban lesz a dugó. Ráadásul a légkörben a molekulák mennyiségének kifelé való csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy kisebb nyomáson eleve keskenyebbek az elnyelési sávok. Mintha pl. a piros autók a külsõ városrészben már átmehetnének a piros lámpánál is.
Ez alapján én megint nem a teljes elméletet dobnám el, hanem azt járnám körül alaposabban, hogy miért is hozták ki a számítások a magasabb légrétegek erõsebb melegedését. Lehet, hogy csupán itt van a kutya elásva... persze nyilván egy errõl szóló vita nem lenne annyira "médiaképes", mint a manapság divatos "máris itt a globális felmelegedés vagy hülyeség az egész?" típusú összecsapások.
Félreértés ne essék: ahogy korábban többször leírtam ebben a fórumban, magam is kételkedem abban, hogy a felmelegedés ténye máris bizonyítható lenne az adatokból, és bármilyen, általunk furcsának vélt idõjárási jelenséget erre kellene ráfognunk. A "klímaszkeptikus" ellenérvek viszont gyakran még gyengébb lábakon állnak. Szerintem egyelõre nem érdemes mindenáron pro vagy kontra bizonyítékokat keresni. Ehhez tényleg túl kevés az információnk, túl sok hibával terheltek az adataink, és az is könnyen elképzelhetõ, hogy a légkörben eleve csak hosszabb "válaszidõvel" jelenik meg a többlet-CO2 hatása. (Akár a jég olvadáshõ-igénye, akár egy még ismeretlen visszacsatolás, akár egy most épp ellentétes irányban ható természetes ingadozás miatt.)
Ahhoz viszont épp eleget tudunk, hogy kimondhassuk: a felmelegedés veszélye valós, ez pedig bõven megindokolja a tervezett óvintézkedéseket - vagyis a kibocsátások csökkentését, ami mellesleg pl. az energiaellátás biztonságát is növelheti a Föld jó részén.
Erre is reagálnék, kicsit más nézõpontból, mint ZMarton. A közlekedési lámpás hasonlatod azért sántít, mert kihagytad azt a tényezõt, hogy a "városközpontban" (a légkör legalján) helyezkednek el legsûrûbben a "lámpák" (üvegházgáz-molekulák), kifelé pedig egyre hosszabb szakaszokon lehet akadálytalanul haladni. Ez esetben bizony a városközpontban lesz a dugó. Ráadásul a légkörben a molekulák mennyiségének kifelé való csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy kisebb nyomáson eleve keskenyebbek az elnyelési sávok. Mintha pl. a piros autók a külsõ városrészben már átmehetnének a piros lámpánál is.
Ez alapján én megint nem a teljes elméletet dobnám el, hanem azt járnám körül alaposabban, hogy miért is hozták ki a számítások a magasabb légrétegek erõsebb melegedését. Lehet, hogy csupán itt van a kutya elásva... persze nyilván egy errõl szóló vita nem lenne annyira "médiaképes", mint a manapság divatos "máris itt a globális felmelegedés vagy hülyeség az egész?" típusú összecsapások.
Félreértés ne essék: ahogy korábban többször leírtam ebben a fórumban, magam is kételkedem abban, hogy a felmelegedés ténye máris bizonyítható lenne az adatokból, és bármilyen, általunk furcsának vélt idõjárási jelenséget erre kellene ráfognunk. A "klímaszkeptikus" ellenérvek viszont gyakran még gyengébb lábakon állnak. Szerintem egyelõre nem érdemes mindenáron pro vagy kontra bizonyítékokat keresni. Ehhez tényleg túl kevés az információnk, túl sok hibával terheltek az adataink, és az is könnyen elképzelhetõ, hogy a légkörben eleve csak hosszabb "válaszidõvel" jelenik meg a többlet-CO2 hatása. (Akár a jég olvadáshõ-igénye, akár egy még ismeretlen visszacsatolás, akár egy most épp ellentétes irányban ható természetes ingadozás miatt.)
Ahhoz viszont épp eleget tudunk, hogy kimondhassuk: a felmelegedés veszélye valós, ez pedig bõven megindokolja a tervezett óvintézkedéseket - vagyis a kibocsátások csökkentését, ami mellesleg pl. az energiaellátás biztonságát is növelheti a Föld jó részén.