Ha tudsz mutatni egy olyan adatsort vagy grafikont, ahol az is látszik, hogy a CO2 elnyelési sávjainak alakja, szélessége milyen lesz különbözõ koncentrációk mellett, és ebbõl kiderül, hogy 100 ppm differencia csak jelentéktelen változáshoz vezet, akkor elfogadom, hogy ez semmiség. Viszont ha 0 és 300 ppm között 7°C különbség adódik a Föld egyensúlyi hõmérsékletére, akkor gyanítom, hogy legalábbis nem minden esetben van így. Ekkor a "100 ppm semmiség" önmagában nem állja meg a helyét, legalább annyit illik igazolni, hogy 300 ppm táján és felette már erõsen ellapul a koncentráció vs. egyensúlyi T görbéje.

"A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz."
Ez ellenben már a linkelt grafikon alapján sem igaz: kösd össze függõleges egyenesekkel a metán és a vízgõz görbéjét, láthatod, hogy a metáncsúcsok hullámhosszainál nincs 100%-on a vízgõz elnyelése.