A demagógia kissé talán erõs kifejezés, már megbocsáss. Én mindig igyekszem eltekinteni a hasonló jelzõk használatától (ha nem így tenném, nyugodtan figyelmeztessetek). Írtam bármi olyat ami valótlan? Az egy tízezred, az bizony egyetlen tízezred... és mindez jóval távolabb mutat annál, mint amit az elõbb leírtam:

Miért is vagyok szkeptikus? Érveim egyikét szeretném a továbbiakban kifejteni:

Az ember által okozott globális felmelegedés elméletének Akhilleusz-sarka a pozitív visszacsatolások megléte vagy hiánya. A szén-dioxid valóban üvegházhatású gáz, azonban "képességeit" tekintve önmagában túl gyenge ahhoz, hogy a beharangozottakkal egyenértékû változást legyen képes okozni. Annyiban állásponttól függetlenül gyakorlatilag minden kutató egyetért, hogy a CO2 koncentráció iparosodás elõtti szintrõl ennek kétszeresére (280-ról 560ppm-re) emelkedése ÖNMAGÁBAN 0.5-0.7°c globális felmelegedést okozna 1750 és 2100 között. A probléma az, hogy a hivatalos változat szerint a 20. század folyamán megfigyelt melegedés elérte a 0.7°c-ot, miközben a CO2 koncentráció ennek csak kis hányadával emelkedett (280-ról 380ppm-re). Nem kellett sokat várni a megoldásra: a magyarázat a pozitív visszacsatolások jelenlétét hangsúlyozta. Ezek közül az ún. vízpára-visszacsatolás a legerõteljesebb. Amennyiben növekszik a globális átlaghõmérséklet, akkor növekszik a párolgás, a több vízpára miatt a melegedési folyamat pedig "elrugaszkodik a talajtól". Ez az alapja a 3-4-5-6 és még több fokos felmelegedéssel történõ riogatásoknak. Nos, lássuk mit mond tapasztalati tudásunk, mire jutunk a természet megfigyelésébõl nyert adatokkal...

1. A légköri üvegházhatás jelenségét a városi forgalomhoz hasonlíthatjuk. Tegyük fel, hogy egy város agglomerációs gyûrûjébõl befelé végig autópályán lehet reggelente közlekedni, viszont este hazafelé menet, közlekedési lámpák tucatjain kell áthajtani. A lámák feltartják a kifelé irányuló forgalmat, azonban nem ejtik véglegesen csapdába. Az üvegházhatás pontosan ugyanígy mûködik, megnöveli egységnyi hõenergia légköri tartózkodási idejét. Ez nem a felszínt melegíti a legerõteljesebben, hanem a középsõ légkört és ez hõközléssel átadódik a felszínre (a forgalmi dugó sem a városközpontban alakulna ki).

Tehát ha az utóbbi 30-40 évben megfigyelt melegedést az ember okozta volna, akkor a legtöbb besugárzást magának tudó trópusi légkörben, 7-8km-es magasságban kellett volna a hõmérsékletnek leginkább emelkednie. Az összes klímamodell elõrejelzi a "forró pont" vagy "üvegház ujjlenyomat" kialakulását. (IPCC jelentés, Elsõ Munkacsoport, lásd F ábra Link ).

Ezek után prezentálom Neked a szürke valóságot, amelynek forrása tapasztalati tudás - mûholdas és radioszondás megfigyelési sorok:

beillesztett kép



A légköri üvegházhatás erõsödésének és a pozitív visszacsatolásoknak nyoma sincs, a légkörben felhalmozódó hõtöbblet pedig úgy tûnik, mintha a felszínrõl származna. Ebbõl meglehetõsen sok következtetés levonható, amirõl a terjedelem miatt sajnos most nem tudok írni. További problémát jelent a felmelegedés hiánya 1997 óta. Az 1997 és 2009 közötti összesen 13 év folyamán ugyanis 4 tizedfoknyi globális felmelegedésnek kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy 2100-ra elérjük a középbecslésnek számító 3 fokos mértéket.

Az eddig leírtak mellett a szén-dioxid elnyelési tartománya elképesztõen szûk, a felszínrõl a világûr felé tartó infravörös sugárzás egy apró hányadát képes csak visszatartani. Pontosabban nem is visszatartás, vagy csapdába ejtés történik, ez egy rendkívül rossz hasonlat, és sajnos ez került bele a köztudatba.

Az üvegházhatású gázok bizonyos hullámhosszú sugárzást képesek elnyelni, ezáltal növekszik a hõmérsékletük, és természetesen ezt a hõtöbbletet hõközléssel átadják a környezetüknek. Link Minden ilyen gáz más-más elnyelési tartománnyal rendelkezik, A CO2-nél például kb. 30-szor erõsebb a vízgõz hatása. Ennek ellenére a szén-dioxid infravörös tartományban egy jelentõs elnyelési tartománnyal rendelkezik, amelyben "versenytársa" a vízpárának (részben átfedik egymást). A metán elnyelési tartománya jóval kisebb, ráadásul mindkettõt 100%-ban lefedi a vízgõz. A metánnal kapcsolatos "22-szer erõsebb a CO2-nél" híresztelésnek annyi alapja van, hogy ha a légkörben nem lenne jelen nagyobb mennyiségû vízpára, akkor tényleg hatékonyan mûködne. Így viszont a metánmolekulák "munkanélküliekké" válnak.

Minél több idõmet áldozom az ember által okozott felmelegedéssel kapcsolatos elmélet kutatásának, egyre inkább úgy tûnik számomra, hogy a hivatalos álláspont részben vagy egészben téves. Az emberi hatás létét nem kétlem, csak a mértéke elenyészõ a természet erejéhez képest.

Kérlek minden esetben tájékozódj, mielõtt a másikat szándékos félrevezetéssel, ergo hazudozással vádolod meg. Amennyiben a másik fél esetleg olyat is állítana, ami kétségbe vonható, általában utolsó lehetõségként kell felmerüljön a szándékos tényferdítés vádja. Megértésed elõre is köszönöm nevet