Egy vagy több visszahúzódó gleccser bizonyítékkal szolgálhat a helyi, regionális, vagy akár globális hõmérsékleti viszonyok, ezen felül a helyi csapadékviszonyok változásaira. Azonban ezek a jelenségek egyáltalán nem mondanak semmit azzal kapcsolatban, hogy az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozhatóak-e a megfigyelt változások. A melegedés bizonyítéka alátámasztja magát a felmelegedési tendenciát, viszont nem bizonyíték arra, hogy a fentieket az emberiség mindennapi életvitele okozta volna. A média, valamint az ember által okozott globális felmelegedés elméletének (AGW) propagálói elõszeretettel mutatnak ilyen képsorokat, mikor ez az õ általuk képviselt álláspont valóságalapja szempontjából lényegtelen. Sajnos ez a nyilvánvaló logikai hiba a nézõk/olvasók többségében egyáltalán nem tudatosul szomoru

Érdemes vetni egy pillantást a grönlandi jégminták alapján készült hõmérsékleti rekonstrukcióra:

Az elmúlt 500 évben igen kiugró a 20. század elején a sarkvidéken bekövetkezett felmelegedés, az ábra a hírhedt hokiütõ grafikonra emlékezet: Link Mûszeres megfigyelések alapján 1920 óta Grönland nem melegedett tovább, ráadásul a két világháború között napjainknál melegebb klíma jellemezte a szigetet. Link Ezt a tényt valahogy elfelejtik azok, akik a jégolvadással a nap 24 órájában riogatnak minket...

Az elmúlt 9000 évet vizsgálva a 20. századi hõmérséklet-emelkedés jelentéktelen, eltörpül a mostani interglaciális korábbi éghajlatváltozásaihoz képest. Link

Elmúlt 50.000 év: Link A mi kis globális felmelegedésünk észrevétele az adatsorban komoly koncentrációt igényel.

A jég igen sok alkalommal visszahúzódott már, ugyanis a klímaváltozások idején azok irányától függetlenül mást nem tehetett. Az olvadás egyáltalán nem fogható fel katasztrofális jelenségnek, ahogyan a jelenkori állapotok bármilyen irányú megváltozása sem katasztrófa. Az éghajlat állandó változásban van, nem létezik a zöldek által oly sokat emlegetett "normális" állapota, maga a változás folyamata tekinthetõ természetesnek. Például az 1961-90-es bázisidõszak számunkra hasznos támpont lehet, azonban ez sem kiáltható ki "normálisnak" és "élhetõnek".

Az éghajlat változása számunkra adottság, amelyhez alkalmazkodnunk kell, mást sajnos nem áll módunkban tenni. Az elmúlt évezredek során az emberiség ezt "szótlanul" meg is tette, csupán napjaink civilizációs gõgje vezethetett el odáig, hogy azt merjük gondolni, a légkör egyetlen tízezred részét megváltoztatva (ennyivel sikerült ugyanis komoly erõfeszítések árán) képesek vagyunk önkényesen átformálni (tönkretenni) a Föld éghajlati rendszerét...


A jégmintás adatok ebben a tanulmányban szerepeltek: Alley, R.B. 2000. The Younger Dryas cold interval as viewed from central Greenland. Quaternary Science Reviews 19:213-226.