Én is erre gondoltam: a Föld egyrészt kap energiát a bejövõ napsugárzásból, másrészt veszít a világûrbe való kisugárzás révén, emiatt nem zárt rendszer. Az üvegházhatás a kisugárzás egy részét tartja vissza, így a légkör hõmérsékletének emelkednie kell mindaddig, amíg a kisugárzott energia ismét egyenlõvé válik a bejövõ napsugárzással (azaz be nem áll az újabb egyensúlyi állapot).

[persze ahogy többen írtátok, a légkör eközben folyamatosan cseréli az energiát az óceánnal, édesvízzel, talajjal, stb... ezért mosolygok én az elkeseredett vitán, amiben egyesek mindenáron bizonyítani vagy cáfolni akarják a globális felmelegedés észlelhetõségét. közben simán elképzelhetõ, hogy a légkör javában nyeri a többletenergiát a fokozódó üvegházhatás miatt, tehát a dolog létezik, csak épp a számunkra alig-alig ismert óceáni rendszer valamilyen mechanizmussal a többletenergiát el is nyeli, és a víz hatalmas tömege és fajhõje + a jég jókora olvadáshõje miatt ez még évtizedekig vagy évszázadokig folytatódhat.]

Visszakanyarodva az elõbbi kérdéshez: ha viszont tényleg melegszik a légkör, akkor az összenergia mindenképp emelkedik (E=c*m*T). Ám nagy kérdés, mennyiben teszi mindez szélsõségesebbé az idõjárást. Bizonyos típusú "szélsõségekre" a többletenergia közvetlenül tud hatni, ilyen a helyi jellegû konvektív események (vagy a trópusi ciklonok) gyakorisága, hevessége. A szélsõségek más típusai (hõmérséklet-ingadozás, tartós csapadékok, sõt, a konvektív események egy része is) viszont a mi éghajlatunkon a mérsékelt övi ciklonok aktivitásának köszönhetõek. Ezek hajtóereje valóban a magas és alacsony szélességek közötti hõmérséklet-különbség, aminek a további alakulása nem egyenesen arányos a légkör energiájával.