Bár én még csak ismerkedem a témával, nagy érdeklõdéssel olvasom, illetve gondolom át magam is az eszmecseréteket. Az a meglátásom, hogy túlontúl laboratóriumi körülményekben gondolkodtok még mindig. Ebbõl az eszmecserébõl is a klímaváltozás kérdéskörének azon buktatója merül fel, hogy túlontúl sok a változó, amelynek alapján konkrét eredményt lehetne felmutatni, pozitív és negatív visszacsatolások tömkelege merül fel. Ha beviszünk egy változót az adott elméletünkbe, akkor is egyes logikusan felmerülõ eshetõségek is idõben eltérõ visszacsatolásokat okozhatnak, tehát a következmények idõben eltolódva jelentkeznek, azaz nem úgy és nem akkor hatnak egymásra, ahogy várnánk, így a végkimenetel alapjaiban változhat meg.

Az általatok folytatott eszmecserét máris bõvíteném az óceánok és tengerek által megvalósított hõtranszporttal. Ha jól tudom, akkor három alapvetõ tényezõ merül itt fel. Az óceánok hõmérséklet különbsége, a sókoncentráció mértéke (amely egyaránt függhet a hõmérséklettõl és az édesvíz beviteltõl + a tengerek alatti domborzat, mint befolyásoló tényezõ) és a szelek hatása (pl. passzát). Ha tehát az óceánok által megvalósított hõcserét nézzük, akkor máris nem elég csupán a légkörben meglévõ energiatranszportot vizsgálni. Ráadásul az óceánok nyilvánvalóan másként, illetve késleltetve reagálják le ugyanazon hatásokat. Azért is az óceáni áramlatokat hoztam fel, mert napjainkra nyilvánvalóvá vált az éghajlat alakulására gyakorolt rendkívüli hatásuk. Tehát ha hõtranszportot vizsgálunk, nem elegendõ csak a gáznemû anyagokkal foglalkozni. Ha jól tudom, egyes klímamodellekbe már igyekeznek tengeráramlatokkal kapcsolatos a változókat (sókoncentárció stb.) is beépíteni.

De hogy szélsõséges példát említsek a változók sokaságára. A minap egy ismeretterjesztõ csatornán igen érdekes filmet láttam. Azt hiszem Alaszka téréségében van egy parti vulkán, amelynek kitörései jellemzõen szezonálisak, és sikerült párhuzamot vonni a térség szezonálisan jellemzõ légnyomása és a kitörések között. A magasabb vagy alacsonyabb légnyomás ugyanis hatással volt a parti térségben elhelyezkedõ víztömeg mennyiségére. Ez pedig önmagában olyan tényezõ volt, amely a parti kõzeteket összepréselve pont elegendõ volt a magma felszínre juttatásához. De hogy mit is akartam ezzel mondani. Csak azt ,hogyha figyelembe is vesszük elméletünkben a naprendszer, a légkör folyamatait, az óceánok folyamatait, még nem mentünk le a föld alá. Akár az sem kizárt, hogy egy klímaingadozás elõidéz egy vulkánkitörést, ami negatív visszacsatolásként hathat. Tehát még egy csaknem tökéletes elmélet is elcsúszhat egy ilyen banánhéjon.