Meteorológiai társalgó

Természetesen, a lesújtó látvány ellenére, kissé erős túlzás a "sivatag, vagy  sivatagosodás" kifejezést bármiféle értelemben használni a Dél-Alföldön jelenleg zajló, rendkívül gyors és drasztikus szárazodási folyamatra.
Az alábbi drónfotó, szintén Molnár Ábel fényképe, azonban egy kissé árnyalja a képet. 
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradásában, főleg egy ilyen nyár végén, semmi nagyon különös nincs. Viszont az, hogy ameddig a szem ellát a horizonton, a tágabb környezete is egy augusztus végi, nyugatabbi fekvésű kazah sztyeppe táj képét idézze fel (kis túlzással), az már jól jellemzi, hogy a földrajzi értelemben, a hozzánk legközelebb Dobrudzsában húzódó teljesen fátlan füves puszta (sztyepp) növényföldrajzi/biogeográfiai zónája megállíthatatlanul tör előre észak felé (és vele a sztyepp klíma is). Miközben a Békés megyére (és a teljes Alföldre, a Mezőfölddel együtt) jellemző erdősszytepp (erdős puszta) tolódik fel az Északi-és a Dunántúli-középhegység erdőterületei és erdő klímája helyére.

   
Dravucz Péter fotográfus, alábbi néhány kazah sztyeppén készült fotója, az ottani nyár végéről és Cassano képei között azért vannak erős párhuzamosságok, hasonlóságok. Így, aki nem járt még valódi sztyeppén, ott valahol érthető a fogalomzavar a sivatagosodással, főleg, ha váratlan gyorsasággal szembesül a táj átalakulásával. 

A Fertő tó hasonlat pedig ott sántít kissé, de ezt nyilván te is olvastad már, hogy a 16. századig a Rába és a Rábca is közvetlenül táplálta e legnyugatabbi fekvésű, sekély, erdős puszta tavunkat. Ún. bifurkáció során mindkét folyó vizének egy része a tóba folyt, addig, amíg az egyre mélyülő Duna völgy és maga a duna folyó "le nem fejezte" (kaptura) azt a két oldal ágat. Onnantól kezdve a Fertő kiterjedése, állapota szinte csak a csapadékmennyiségtől és a párolgástól függött, míg előtte soha nem száradt ki. Utna annál többször, ahogy sokszor jelentősen ki is áradt.
De a tó pl. 1860-as évek végi, több évig tartó kiszáradása során a nyílt, vagy kevésbé nyílt víztükör szűnt meg teljesen, de messze nem úgy nézett ki a Fertő tájképe, mint a kardoskúti Fehér-tó és vidéke jelenleg. Inkább az akkori lecsapolatlan Hansághoz hasonlóvá vált.
A jelenlegi békési tájképben nem sok gazda, vagy uradalom talált volna befektetési fantáziát, a felparcellázás és a szántóvá  alakítás nem kis költségét és munkaigényét nézve, az akkori gabona konjunktúra ellenére sem...persze az is igaz, hogy arról is volt tapasztalatuk, hogy a Fertő néhány év alatt akár 500 négyzetkilométeres kiterjedést is elérhet...ez a kockázat is(!() erős visszatartó erő volt...