Amennyi ismeretlen van az egyenletben, ezt ember meg nem mondja felelősséggel biztosan. Igen, pont ez az ijesztő benne, még akkor is, ha igen nagy valószínűséggel nem ez az első ilyen időszak kis hazánk történetében. A régebbieket nem tapasztaltuk meg a saját bőrünkön, arról nem is beszélve, hogy azok is mennyi áldozattal járhattak. Sőt, nekünk ma lényegesen több eszközünk van a hatások csökkentéséhez, de az időjárás alakulására nulla, már ha a környezetszennyezést nem számítom ide. Bár ha jobban belegondolok, a vízgazdálkodással sokat lehetne javítani a helyzeten, csak sajnos a minél nagyobb haszon egy sor dolgot ismét felülír. 

Nagyon sokan közülünk nem ebben "szocializálódtunk", nem ezt szoktuk meg. Én is elszégyellem magam néha, amikor itt sír a szám, de egyrészt én sem ilyen körülmények között nőttem fel, másrészt tényleg ijesztő, ami történik, pláne azért, amit írtál: senki emberfia meg nem mondja, hogy kifelé megyünk, vagy épp fordítva; és még ha kifelé is, nem jön-e egy hosszabb, még keményebb alagút, mint a mostaniak. Vannak számítások, meg modellek, hogy de igen, jön, de a sok ismeretlen miatt akkor sem lehet száz százalékot mondani. Nemrég olvastam, hogy valaki szerint még a legpesszimistább forgatókönyveket is át kéne gondolni, amire szerintem sokan pár éve még legyintettek volna, de ezek után nem biztos. Én a magam részéről aztán végképp nem foglalok állást, mert egyrészt nem értek hozzá annyira, másrészt meg pont a múltbéli, hasonló eseményekből kiindulva voltak már csodák a Kárpát-medencében.

Abban azért reménykedem, hogy előbb-utóbb (lehetőleg előbb) csak visszabillen ez a verkli, legalább valamennyire, mert ez az előadás, amiben most ülünk, egyelőre elég meredek.