A XIX. század utolsó évtizedeihez képest a XIX. és XX. század fordulójára, XX. század elsõ évtizedére pár tized fokos hõmérséklet csökkenés valósulhatott meg. Ezt követõen fõként az 1920-as és 1930-as években egy erõteljes felmelegedés zajlott le a Föld több régiójában is kimutathatóan. Ez a felmelegedés a becslések szerint 0,5 °C körüli lehetett a XX. század elsõ felében, globális átlagban. A felmelegedésnek köszönhetõen a XIX. század utolsó évtizedeihez képest kb. 0,2-0,3 °C-os volt a melegedés. Ezt követõen fõként az 1950-es és 1960-as évekre történt egy hasonló mértékû (0,2-0,3 °C-os) globális átlaghõmérséklet csökkenés. Természetesen ezek a változások regionális szinten - akár kontinentális területeket nézve - markánsabban jelentkeztek. Például Grönlandon és az arktikus térségben az elmúlt 100 év leggyorsabb és legerõteljesebb felmelegedése zajlódott le az 1920-as évek környékén.

Errõl a felmelegedésrõl egyébként a "butított", "gyorsolvasatú" IPCC WGI SPM-ben is lehet ovlasni:
"Arctic temperatures have high decadal variability, and a warm
period was also observed from 1925 to 1945."

Egyébként többek között ez a nagyon fontos mondat is szintén szerepel az oldal alján csillaggal:

"Climate change in IPCC usage refers to any change in climate over time, whether due to natural variability or as a result of human activity. This usage differs from that in the United Nations Framework Convention on Climate Change, where climate change refers to a change of climate that is attributed directly or indirectly to human activity..."

Aztán hogy a benne foglaltakat ki, hogyan értelmezi az más kérdés.

Visszatérve.
Az 1970-es években, fõként a '70-es évek végén kezdõdött ismételten a globális átlaghõmérséklet emelkedése.
Az 1940-es évtized környékéhez képest kb. 0,3-0,4 °C-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet.

Ezen utóbbi felmelegedés mikéntje, hogyanja a fõ kérdés igazából.
Ugyanis a XX. század elsõ felében lezajlódott melegedés természetes eredetû folyamatoknak tudható be. Itt tehát egy félre értelmezést megint helyre lehet rakni. Ugyanis az IPCC maga is csak a XX. század második felében lezajlódó melegedéssel kapcsolatosan említi meg, hogy az valószínû(AR3)/nagyon valószín(AR4), hogy köze van a megnövekedett antropogén üvegházhatású gázoknak. Szóval..., amit legfeljebb az "antropogén éghajlatváltozás hívõi" kijelenthetnek, hogy az elmúlt fél évszázad 0,3-0,4 °C-os melegedése az ember számlájára írható. Nem pedig azt, hogy az elmúlt 100 vagy 150 év közel egy fokos melegedése... ez ugyanis ilyenformában sose állta meg a helyét és ez tényleg a tények elferdítése.

Van azonban egy kis apróság még ezzel a 0,3-0,4 °C-os melegedéssel kapcsolatban is. Még ez a 0,3-0,4 °C-os melegedés sem állítható, hogy mind az ember okozta. Itt jön a másik nagy csattanó. Ugyanis nincs elfogadhatóan bizonyítva, hogy ezt mind az antropogén hatás eredményezte. Nagyon valószínû, hogy ezt a melegedésben antropogén és természetes eredetû folyamatok is belejátszottak. Szóval a XX. század második felében lejátszódó 0,3-0,4 °C-os melegedés feltételezhetõ, hogy a természetes és antropogén eredetû folyamatok szuperpozíciójának eredménye. Ez már csak azért is feltételezhetõ, mert köze egy évtizede stagnálás figyelhetõ meg a földi átlaghõmérsékletben. Holott, az 1970-es évekbeli 330 ppm körüli CO2-rõl a '90-es évek közepére 360 ppm körüli értékre emelkedett a CO2 légköri mennyisége a Mauna Loa szigeténél. Az elmúlt közel egy évtizedben pedig kb 20 ppm-et (vagyis 2/3 annyit mint az idõ alatt, amikor a 0,3-0,4 °C-os hõmérséklet emelkedés volt), miközben a földi átlaghõmérséklet közel azonos szinten maradt.
Hm...

Összegezzük!

A fõ kérdés az, hogy a XX. század második felében lejátszódott kb. 0,3-0,4 °C-os globális átlaghõmérséklet emelkedésben milyen mértékben játszottak szerepet a természetes folyamatok ( ezek lehetnek belsõ és külsõ kényszerekbõl eredõ ) és az antropogén eredetû folyamatok?

Források:
IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link
Jason E. Box,  Lei Yang,  David H. Bromwich, and Le-Sheng Bai, 2009: Greenland Ice Sheet Surface Air Temperature Variability: 1840–2007, DOI: 10.1175/2009JCLI2816.1
Link



Egyébként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy most tényleg mennyivel növekedhetett a földi átlaghõmérséklet az elmúlt közel 100 évben - mert ugye erre sem tudunk egzakt választ adni.

A globális szárazföldi felszínre vonatkozó 1901-2005-ös hõmérsékleti trend alapján évtizedenkénti hõmérsékleti emelkedés:
CRU 0,084 +/- 0,021
NCDC 0,068 +/- 0,024
GISS 0,056 +/- 0,012
Forrás: IPCC 4AR WGI Report - Climate Change 2007: The Physical Science Basis
Link

Vagyis:
Ha figyelembe vesszük a bizonytalanságokat is, akkor a CRU adatai alapján a közel 100 év alatt 0,66-1,1 °C-ot melegedett az átlaghõmérséklet a szárazföldek felett. Ugyanez az érték az NCDC adatai alapján 0,46-0,97°C, GISS alapján 0,46-0,71°C.

1.A bizonytalanság miatt az is elképzelhetõ, hogy csak 0,4-0,5°C-os volt a melegedés, de persze az is lehet, hogy 0,8-1°C.
Egyébként a CRU globális hõmérsékleti anomália adatsora alapján jön ki a legnagyobb évszázados hõmérsékleti emelkedés is, míg a másik két globális hõmérsékleti anomália adatsor alapján kisebb.
Ez meg ugye azért érdekes mert hát a CRU-val kapcsolatosan robbant ki a botrány. Igaz a médiában csak a trükk szót lehet hallani, amit próbálnak kimagyarázni, de a levélben azért jóval pontosabban le van írva, hogy mi is ez a trükk és abban a környezetben nagyon valószínûtlen a félre értése.

Errõl jut eszembe.
„Ezt is majd kimagyarázzák a kormányok által képzett és fizetett "szakértõk"! :-( ”
Nos, szakértõk dolgoznak a CRU-nak, a NASA-nak, az IPCC-nek. Ilyen szakértõk állítólag manipulálják az adatsorokat és hatással vannak a fontosabb folyóiratban megjelenõ cikkek tartalmára is az antropogén eredetû éghajlatváltozás jegyében.
Errõl szól a „climategate” botrány.
Pl.:
Link
Tényleg képesek lennének arra, hogy még az északi jégtakaró kiterjedésére vonatkozó adatokat is manipulálják?!

Ha befolyásolásnál tartunk, akkor... a Met Office rendszerint december legvégén, január elején adja ki az éves globális hõmérsékleti elõrejelzését. Most közel 3-4 héttel korábban adta ki. Feltételezhetõ, hogy a koppenhágai csúcs miatt.

(Egy-két éve egyébként kezembe jutott a MetOffice éves globális átlaghõmérséklet elõrejelzésének módszere, leírása. Ha emlékeim nem csalnak egyrészt figyelembe veszik az El Nino-t, mostanság már az AMO-t – elsõsorban évtizedes skálán és nem éves skálán, vulkáni aktivitást – nem vagyok benne biztos, hogy tényleg benne van, de a hindcastekbe beleveszik, éghajlati modell elõrejelzéseket, amelyek az IPCC forgatókönyvein alapulnak és talán mostanság a saját DePreSys elnevezésû évtizedes elõrejelzést készítõ éghajlati modellüket. A folytonos felül becslésnek több oka is lehet, de valószínûsíthetõ az ok az, hogy beleveszik az ÜHG-s forgatókönyvek szerinti várakozást a statisztikus alapokon nyugvó elõrejelzésükbe. Szóval az elõrejelzés készítése nem úgy történik, hogy lefuttatnak egy globális szezonális modellt és megnézik átlagban mit adott 12 hónapra.)

Tfh 2010 valóban 0,1-0,2°C-val megdönti az 1998-as globális átlaghõmérsékleti csúcsot. Ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy az egy évtizede jelen lévõ stagnálásnak vége szakadt.

Nézzük 2010-es esélyeket közelebbrõl.
Az ok, amiért feltehetõen az 1998-as rekord meleg összejöhetett:

1. rendkívül erõs El Nino
2. igen meleg atlanti-óceáni felszíni vízhõmérséklet
(Mind a két jelenség globális befolyásoló tényezõ.)

2010-ben az év jó részében még domináns lehet az El Nino. Habár a sajtótájékoztatóban le is írják, hogy amennyiben már az év elsõ részében a vártnál hamarabb megszûnik az El Nino, akkor bizony a rekord döntés elmaradhat.
Mindenesetre a jó közepes El Nino valószínûsíthetõ.

ECMWF El Nino elõrejelzés:
Link
CFS El Nino elõrejelzés:
Link
Korábbi évek ENSO értékei:
Link

Amit még érdemes tudni – és itt jön képbe az Atlanti-óceán – rendszerint az El Nino megszûnésének évében az AMO index az elõzõ évhez képest az utóbbi egy-két évtizedben rendszerint elõre kapott. Jelenleg az éves AMO index a 2009-es évre nagyjából 0,05-0,1 körül zárhat. 2010-es évre nagy valószínûséggel 0,2 fok körüli értékkel megugorhat, vagyis 0,3 körüli értéket hozhat össze. Ez azonban a 0,4-es 1998-as magas értéktõl kisebb lenne.

Véleményem szerint az 1998-as évi meleg rekord, akkor dönthetõ meg, ha a mostani El Nino legalább az elõrejelzéseknek megfelelõen alakul, vagy melegebben és az AMO éves indexe 2010-es évre emelkedni fog a 2009-es évhez képest legalább 0,2 fokkal, de inkább 0,3-0,4 fokkal. Külön-külön nem valószínû a rekord megdöntése véleményem szerint, és ez is jelzi, hogy csak úgy lehetne egy rekord döntés, ha két természetes, kvázi-periódikus oszcillációval rendelkezõ folyamat szuperpozícióba kerülnénk.

Egy szó mint száz, akár megdöntjük az 1998-as értéket egy-két tizeddel akár nem, nem változtat az elmúlt egy évtized stagnálásán.

Egyébként látszik a fentebb linkelt ábrákról is, hogy a globális átlaghõmérséklet meghatározásánál is van egy kb 0,1-0,2°C-os bizonytalanság. Máris elgondolkodhatunk rajta, hogy ha 0,1°C-val esetleg megdöntenénk majd 2010-ben az 1998-as meleg rekordot – persze a MetOffice szerinti meleg rekord, mert másik elemzés szerint máskor volt – az végül is mennyire vehetõ „komolyan”, hogy tényleg megdõlt?



Lenne rengeteg dolog, amivel folytathatnám, de most csak egy ilyen rövid szösszenetre futotta.