Nem cél az elképedtetés, ez a valóság...sajnos nálunk látni kell, hogy az "erdők a mi gleccsereink"...én örülnék a legjobban, ha ezt se nem látnám, se nem kellene írni róla. De az jó és fontos, ha van iránta érdeklődés ás minél többen tisztában vagyunk az erdeinkben zajló rohamtempójú változásokkal. Még, ha ez elsőre nem is tűnik fel, hiszen zöld a levél, áll a törzs, és ráadásul minden tavasszal kilombosodik. Mi itt a gond?...Kis Hazánkban nem lesz harz-hegységi, vagy thüringiai szintű, több százezer hektáros tömbös erdőpusztulás, mint ami a németek nyakába szakadt.
Elég döbbenetes a látvány és ez helyenként valóban ameddig a szem ellát.... 
Link
Ahhoz szerencsére, főleg a középhegyvidéken és a dombvidékeinken, kellően sok fajú, elegyes, változatosabb korosztályú és a németeknél messze természetszerűbb, ellenállóbb, lombos(!!) erdeink vannak. De ettől még, nagy területi szórás mellett, komoly gondok vannak. Vakarjuk ott is, ahol nem viszket...
Ha lassabb lenne az ütem és pl. Antibulvár sokkoló adatai évről évre nem egyre nagyobb anomáliákat jeleznének, akkor talán maguktól is megbirkóznának vele. Az a baj, hogy képtelenek lekövetni ilyen gyors és drasztikus átalakulást, és, hogy a klíma gyors változása "csak" egy nem biológiai alapú (abiotikus) kár ok. Alapvetően, abból eredően egész biológiai (biotikus) kárláncolatok fejlődnek ki, a baktériumos fertőzésektől, az inváziós fajok agresszív terjedésén át, pl. épp a Dél-Alföldön egyre drasztikusabb tölgy-csipkéspoloska tömeges tarolásáig.
Ez azért kocsányos tölgyes erdőben nem túl bíztató látvány, augusztusban...hervad az egész, tögymakktermés kb nulla...
Link

És nálunk is megjelent ami eddig sose volt, a keménylombos erdők tűzveszélye, lásd Jávorkút, 2022. Erre már külön szakmai figyelőrendszert kellett beépíteni az erdővédelmi monitoringba.

A KMNP igazgatója, dr. Tirják László ugyan maga is erdész, de az NP Békésben vagy Csongrád-Csanádban kisebb területű erdőkben gazdálkodik csak. Állami erdőket a Dél-Alföldön, a DALERD Zrt. kezeli. Ez alapvetően nem természetvédelmi, hanem erdészeti feladat. De az tény, hogy komoly befolyásoló tényező egy NP mindenhol, ahol a működési területén erdőgazdálkodás folyik.

Az Alföldön, a Kiskunságtól Békésig sokkal drasztikusabb a helyzet, mint a középhegységekben (egyelőre).
Alföldi erdésznek lenni, az bizony kemény dió manapság, főleg, ha az erdők felújításáról van szó.
Azért attól egyelőre talán még nem kell tartani, hogy fátlan pusztasággá válik a nagytáj és pl. a Mályvádi-erdő maradék nélkül eltűnik.
De jelenleg már egyértelmű, hogy az Alföld számos helyén, nagy területeken, egyszerűen nem lehet a zárt erdőket, aktív erdészeti kezelés mellett sem, fenntartani, legyen az akác, kocsányos tölgy, erdei vagy fekete fenyves, nyáras vagy bármi.
(Az Alföldi erdők kiterjedését sokszor alapból lekicsinylik, pedig messze nem így van. Igaz nagy részük ültetvény-, vagy kultúrerdő - megnézném, ki tudna természetes erdőt felhozni pl. a bugaci sívó homokon - de amikor még volt Állami Erdészeti Szolgálat, annak csak a kecskeméti területi igazgatósága, melynek hatásköre Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Csanád megye erdeire terjedt ki, 183.000 hektáron felügyelte az erdőgazdálkodást!!)  

Az Alföldön nagy részt valószínűleg a ligetesebb erdőssztyepp lesz a jövőkép, egyre jobban felnyíló (kiritkuló) erdőkkel, egyre nagyobb mozaikossággal, egyre több sztyeppesedés felé mutató folyamattal. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben fognak fogyni, pusztulni, száradni, dőlni az alföldi erdők, és nem fogja tudni az erdész felújítani, új erdőket nevelni, sem telepíteni. Ha csak nem sikerül megoldásokat találni, mert azért nem ülnek ölbe tett kézzel az alföldi kollégák sem...Főleg, mert naponta futnak bele eddig nem tapasztalt, újabb és újabb károsításokba. Pl. a kiskunsági fiatal fenyveseket manapság a Balkánról behurcolt, fenyőtű károsító darázslárvák zabálják fel  szó szerint, hektárszámra.

Érdemes ezt a kissé időnként talán hatásvadásznak tűnő, de szerintem rögvalóságot jelentő Szciliai körkép tudostást megnézni. Döbbenetes, hogy az a kép ami élt bennünk a sziget gazdagságáról - a citrusligetektől az olajfa ültetvényekig - ma 30 százalékban félsivatagi képet mutat.És ne higyjük, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek  megvalósulása esetén nincs rá esély, hogy a Kárpát-medence közepén, az Alföld "katlanában" ez néhány évtized alatt nem következhet be....

Link