Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Kérdésedre : Életkoromból adódóan a hatvanas évek közepétől vannak emlékeim a megélt időjárási anomáliákról. Majd negyven éve végzett agrármérnökként a szakmától már régen elszakadtam, de hobbikertészként továbbra is megélője, megszenvedője vagyok időjárásunknak. Ez miatt én a kertész szemével nézem az eseményeket, irigyelve a hideg-meleg fanokat, akik gondtalanul tudják élvezni az extrém hidegeket, melegeket.
Szolnok térsége mindig is a legszárazabb térségei közé tartozott országunknak, 520 mm -es mennyiség körül szokták megadni a sokéves csapadékátlagát, ez meg is szokott általában lenni. Ezzel a mennyiséggel nincs is baj, ha az időbeli eloszlása megfelelő. Régebben több évben is előfordult, hogy amikor már kezdett volna komolyabb gondot okozni a csapadékhiány, akkor jött egy front és nagyjából helyretette a talaj víztartalmát, majd megint, és megint, nos ,az elmúlt években többek között ez a szerencsefaktor hagyott el minket.
Csak 2019 óta mérem a hozzánk leeső csapadékot, azért kezdtem el, mert meguntam, hogy a nagyfokú lokalitás miatt rendszeresen más mennyiségeket tapasztaltam, mint amennyiket olvastam a hivatalos mérőállomásainktól. Adataim is kb. 1 négyzetkilométeres területre érvényesek jellemzően, sokszor tőlünk 1-2 km-es távolságokra is több 10 mm eltérés van az egyszerre lehullott csapadékban. De ez máshol is így van mostanában.
Valóban 2021 óta vált igazán problémássá a helyzet környékünkön. Egyrészt a leeső csapadék összmennyisége marad el az átlagtól, másrészt rendkívül rossz az időbeli , mennyiségi eloszlása, amihez hozzájön , hogy folyamatosan az ország legmelegebb területei közé tartozunk. 2022-ben pl. május - aug. között 70 mm esett, végig forróságban, az éves összes pedig 351,5 mm lett, de tavaly is, amikor szerencsére az Alföld nagyrésze egész normális vízellátásban részesült, én október végéig 346 mm-t mértem, isten tudja hány hőség nappal.
Az idén jelenleg kb. ott tartunk, mint 2022 hasonló időszakában, ha jön egy hasonlóan száraz nyár, mint az elmúlt években, akkor fejreállunk. Az érzékenyebb örökzöldek, a kevésbé szívós fák között már így is jelentős a pusztulás mértéke. Ezért elkeserítő , hogy ismét és ismét kimaradunk az esedékes csapadékzónákból, érkezzenek azok bármely égtáj felől. Az a gazda pedig, aki nem tud öntözni, a legnagyobb bizonytalansági faktorral kell, hogy együtt éljen errefelé.
Szolnok térsége mindig is a legszárazabb térségei közé tartozott országunknak, 520 mm -es mennyiség körül szokták megadni a sokéves csapadékátlagát, ez meg is szokott általában lenni. Ezzel a mennyiséggel nincs is baj, ha az időbeli eloszlása megfelelő. Régebben több évben is előfordult, hogy amikor már kezdett volna komolyabb gondot okozni a csapadékhiány, akkor jött egy front és nagyjából helyretette a talaj víztartalmát, majd megint, és megint, nos ,az elmúlt években többek között ez a szerencsefaktor hagyott el minket.
Csak 2019 óta mérem a hozzánk leeső csapadékot, azért kezdtem el, mert meguntam, hogy a nagyfokú lokalitás miatt rendszeresen más mennyiségeket tapasztaltam, mint amennyiket olvastam a hivatalos mérőállomásainktól. Adataim is kb. 1 négyzetkilométeres területre érvényesek jellemzően, sokszor tőlünk 1-2 km-es távolságokra is több 10 mm eltérés van az egyszerre lehullott csapadékban. De ez máshol is így van mostanában.
Valóban 2021 óta vált igazán problémássá a helyzet környékünkön. Egyrészt a leeső csapadék összmennyisége marad el az átlagtól, másrészt rendkívül rossz az időbeli , mennyiségi eloszlása, amihez hozzájön , hogy folyamatosan az ország legmelegebb területei közé tartozunk. 2022-ben pl. május - aug. között 70 mm esett, végig forróságban, az éves összes pedig 351,5 mm lett, de tavaly is, amikor szerencsére az Alföld nagyrésze egész normális vízellátásban részesült, én október végéig 346 mm-t mértem, isten tudja hány hőség nappal.
Az idén jelenleg kb. ott tartunk, mint 2022 hasonló időszakában, ha jön egy hasonlóan száraz nyár, mint az elmúlt években, akkor fejreállunk. Az érzékenyebb örökzöldek, a kevésbé szívós fák között már így is jelentős a pusztulás mértéke. Ezért elkeserítő , hogy ismét és ismét kimaradunk az esedékes csapadékzónákból, érkezzenek azok bármely égtáj felől. Az a gazda pedig, aki nem tud öntözni, a legnagyobb bizonytalansági faktorral kell, hogy együtt éljen errefelé.