"
Ugye AC hideget okozhatna, de az AC a magasnyomású képzõdmény, akkor most ha Magyarországon magasnyomás van, akkor miért melegszünk??
"
Az a baj, hogy nem ilyen egyszerû a dolog. Az anticiklon okozhatna hideget, de más esetben okozhatna meleget is. Az a hsz-em csak egy egészen konkrét pl, amit olivera linkelt. Ezer féle oka lehet annak, hogy miért okozhat hideget, és miért okozhat meleget.
Amúgy a geopotenciál egész pontosan a nehézségi gyorsulás integrálja a tengerszinttõl az adott nyomásig, tehát a gpdm*10 csak kb adja meg méterben a magasságot. A geopotenciál a nehézségi erõvel szemben végzett munka az egységnyi tömegre emelkedéskor.

Ahhoz, hogy konkrét idõjárást tudjunk meghatározni, az összes (vagy legalábbis minél több) nyomási szinten meg kell nézni, hogy milyen a geopotenciál-, a hõmérsékleti, a szél- és a nedvességi mezõ, illetve ezek idõbeli megváltozásai. Ezzel együtt pedig ismerni kell azt is, hogy a térképeken látható jelenségek mögött milyen fizikai folyamatok rejlenek (egy példa a kismillió közül: ha 300hPa-n a szélmezõ divergenciája pozitív, akkor a potenciális örvényesség idõbeli megváltozása is pozitív). A fizika mögött a 9db egyenletbõl álló légköri hidro-termodinamikai egyenletrendszer (Navier-Stokes-, nedvesség- és hõszállítási-, kontinuitási-, stb. egyenletek) van, ami csatolt nem-lineáris kaotikus hullámegyenletek rendszere.
Ha ezt igazán meg akarnád ismerni, akkor gyakorlatilag 6 félév dinamikus meteorológia és 4(?) félév szinoptikus meteorológia egyetemi tananyag szükséges hozzá. (Az elõbbihez nem árt még a fizika matematikai módszerei /vektoralgebra és vektoranalízis, valamint ezek alkalmazásai, koordináta-transzformációk, mindennek alapjául pedig a csoportelmélet és az analízis/)
Azt elmondtuk, hogy mi mit jelent a térképen, de hogy hogyan kell ezt olvasni, azt azért nem olyan egyszerû elmagyarázni.
(Azért néhány egyszerûbb, alap dolgot meg lehet tanulni elég sok fórumolvasgatással is.)