Ugye a múlt mindent megszépít mi!?
Tudom, miről beszéltek itt középidős vagy idősebb korosztály. 
Bár én még csak 31 leszek rövidesen, de már magamon is felfedeztem egy ideje, hogy a gyerek vagy éppen tinikori időjárási események - legyen az akár nagyobb havazás vagy épp nagy zivatar, vihar - jobban megmaradtak eddig az emlékezetemben, intenzívebben éltem meg, szívesebben gondolok vissza rájuk, így jobban is emlékszem rá. 
Nem meglepő, ahogy az ember idősödik, érettebb lesz, egyre többet nyom a latba a magánélet, így az időjárással megélt dolgok ( olykor kivételektől eltekintve ) lassanként elsatnyulnak, persze kivételek vannak, de egyre ritkábban, mikor az ember úgy éli meg a dolgokat, mint gyermekkorban vagy épp tinikorban a hobbija kezdetén. 
Csúnya szóval hívhatjuk úgy is, hogy kiégés, bár ez nem mindig állja meg a helyét ( esetemben sem, bár tény, én sem vetem már magam bele akkora intenzitással a dologba, mint ezt tetten pl. 10-15 éve. Ez az élet rendje ).
Kicsit furán látszódhat, de jobban emlékszem pl. a 2010. körüli évek időjárására, mint a 2020. körüli évek időjárására. kacsint