Egy kis elmélkedés hosszabb távú éghajlatváltozásról, ha lehet nevet :
Egy földtörténelemmel foglalkozó könyvben láttam egy diagramot a földtörténelem (érts: az utóbbi 600millió év) tengerszintváltozásairól. A nagyobb földtörténeti korszakok vége (a karbon kivételével) mind egy (idõben lokális) tengerszint-minimum környékén vannak. Ezen belül a nagyobb minimumok egybeesnek a nagy kihalásokkal. A perm végén pl. 10millió év alatt 300 métert csökkent a vízszint, mialatt a fajok kb. 99%-a eltûnt. ("Mellesleg" ugyanezen idõszakokban több meteorit-becsapódás is volt, és erõsebb vulkáni tevékenység, de ezekre utaló jeleket nem találtak minden nagy kihalási idõszakra vonatkozóan, csak ott, ahol a szárazföldi állatvilág is jelentõs veszteségeket szenvedett.)
A mai tengerszint csupán kb. 30-50 méterrel van magasabban, mint a perm végén (ekkor volt a legalacsonyabb a földtörténelem során), és a triász végi tengerszint sem volt sokkal magasabb a mainál.

A tengerszint az utóbbi 2 millió évben lassan csökkent. Mint tudjuk, a tengerszintváltozásokat elsõsorban a lemeztektonikai mozgások, másodsorban a klímváltozás miatti hõtágulás, és csak harmadsorban a jég olvadása/gyarapodása okozza. De ezek eddig mindig csak millió éves intervallumban okoztak nagy problémákat, változásokat az élõvilágban.
Nem tartom valószínûnek, hogy ma egy néhány évtizedes/évezredes változás hasonló mértékû tudjon lenni. Szerintem kizárt, hogy a sarki jég egyhamar eltûnjön. Az uralkodó élõlények (mint ma az ember) pedig mindigis tudtak alkalmazkodni az ilyen "kisléptékû" változásokhoz, és csak valami rendkívüli tudta eltûntetni. (Mindezt úgy, hogy mindenki valahogy megváltoztatta a környezetét). Értem én, hogy kimutatható az emberi tevékenység hatása, de ennek mértéke egyenlõre nagyon pici ahhoz képest, ami a Földi élõvilágban jelentõs változásokat tud elõidézni. (Más kérdés, hogy az ember nem szeret alkalmazkodni, és emiatt a problémák nagyon jelentõsnek tûnnek az ember számára.) Annál nagyobb lehet szerintem a jégkorszakok végének (ha valóban nem lesz több belõle). Egy egyetemi elõadás szerint napjainkban is egy kisebb kihalási hullám van (amit az ember valószínûleg átvészel), ami talán ennek köszönhetõ.

Költõi kérdés: Vajon ennek hatásaival miért nem foglalkozik soha egy cikk sem? (Nyilván azért, mert annál rövidebb idõtáv érdekel minket.)