Minden hozzászólóval egyetértve, ez így van, sokmindent nem tudunk, csak próbáljuk rekonstruálni a dolgokat. 

Ami itt is felmerült, hogy most a változások sebessége az, ami kirívó lehet. De szerintem nemcsak a 1910 körüli dolgot nem tudjuk teljesen magyarázni, hanem  az elmúlt negyedszázadot sem. Miért volt lassabb a melegedés üteme a 00-ás évtizedben és miért gyorsult újra az elmúlt 10 évben.
Csak a két nagy El Nino számított, hogy átbillentette egy bizonyos szinten túlra az értékeket. Vagy más is a folyamatos ÜHG kibocsátás mellett? Látok sok helyen sugárzási egyenlegeket, hogyan változtak, de még ebből sem vonnak le teljesen egységes következtetéseket. 

Visszatérve az évszázad elejére, egy IPCC (tudom róluk is sokféle vélemény van...) ábra alapján. (Nem néztem utána, hogyan készült az ábra, de feltételezem, a hőmérséklet reanalíziseiből számolták vissza a sugárzási kényszert, és ismert tényezők, események hatásaira bontották szét).

beillesztett kép



A 60-as évek lehűlése látszólag nagyon jól magyarázható sz aeroszolok nagyobb arányú növekedésével. Kicsit hasonlónak mutatja a századelőt is, amikor az antropogén kényszer bizonytalansága lefelé, "hűtés irányába" is növekszik (szürke színezett sáv) az aeroszolok miatt, plusz két nagyobb vulkánkitörést is beleszámít. A mostani gyorsulás pedig az aeroszolok csökkenésével függhet össze. Az is látszik, hogy a Pinatubo (1991) hűtő hatása ugyanúgy elillan pár év után, ahogy a többi vulkáné, csak közben a CO2 kényszere gyorsan nő, az aeroszolok pedig stagnálni kezdenek. Idén meg ott a Hunga-Tonga hatása, amiről totál nem tudjuk, mekkora átmeneti púpot okozhatott.

Ez is csak egy rekonstrukció természetesen... nevet