Volt szerencsém pár napot eltölteni a spanyoloknál Zaragoza-ban. Tegnapelőtt reggel mínusz három fok, csupa dér minden, aztán délutánra tíz-tizenkét fok, ragyogó napsütés. Senki nem rohan, a népek kint ücsörögnek a kávézók teraszán a pálmafák alatt, este meg a tapas-bárokban múlatják az időt. Ma hajnali fél ötre sikerült hazaérnem a repülőtérről biciklitámasztós ködben a csúszós utakon. Eddig nagyon szerettem a telet, de mi tagadás, most elbizonytalanodtam. Gyönyörű vidék, borok, pálmafák, lazaság, ilyesmi. Hmmm, nem is tudom. Tényleg annyira szeretem én ezt a télnek nevezett valamit itt?  laza