A tegnapi csobánkai túra igencsak érdekesen végzõdött. Kezdjük tehát az elején: egy barátommal elindultunk Sárisápról kb 13:55-kor. 3 óra körül elértünk Csobánkáig. Végignéztük a 2. félidõt. És itt kezdõdött a baj:
1. én azzal számoltam hogy el tudnak hozni minket kisbusszal
2. nem vittem magammal se kaját se pénzt (a barátomnál volt, õ vett út közben csokit)
Mivel a Pilisvörösvár felõli út nagyon meredek és fárasztó volt, ezért egy óriási hibát követtünk el: elindultunk Dobogókõ irányába. Ameddig Pilisszentkeresztre érkeztünk már sötét volt, és annyira éhes voltam, hogy már örültem hogy megálltam a lábamon, és a boltok már nem voltak nyitva. Ezért tudtam hogy nem bírok tovább menni, valami megoldást kellett keresni. Elõször is mivel ezt az utat nem nagyon ismertem, kérdezõsködtünk egy öregembertõl hogy mi hogy van. Beszélgettünk egy kicsit és felajánlotta hogy menjünk el hozzá. Elmentünk, ettem-ittam, ott voltunk egy ideig, majd felhívtam a szüleimet és elhoztam haza.

Hát ennyi. nevet Ilyen túrám még sohase volt. De ez lehetett volna másképp is. :-)