Globális jelenségek
Utánanéztem, az áthelyezés idõpontja 1910 március.
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat
Íme teljes budapesti állomástörténet (az OMSZ által ignorált adatok korából valót is) az érdeklõdõk kedvéért:
A budai meteorológiai megfigyelések a Nagyszombati Egyetem 1779. évi Pestre költöztetésével indultak meg, az egyetemhez tartozó csillagda birtokában lévõ mûszerek segítségével. 1780 és 1781-rõl már hiánytalan mérési sor áll rendelkezésre.
1782.01.01 és 1818.04.12 között a manheim-i elõírásoknak megfelelõen történtek a megfigyelések, a latin nyelvû észlelési segédlet fordításából érdekes részleteket tudhatunk meg (Kazay E: A Societas Meteorologica Palatina és Annak mûködése - Idõjárás, 1914, p193-210):
"Gondoskodni kell arról, hogy a hõmérõt ne érjék sem a közvetlen, sem a visszavert napsugarak. A helyiség, amelynek ablakában a hõmérõ ki van akasztva, sohasem fûttetik, nehogy a meleg levegõ kiáramlása befolyásolja a hõmérõ adatait. A hõmérõ magassága ahol függ, 44 párisi láb (kb. 14m) a föld felett."
A korszakban napi 3 alkalommal, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor olvasták le a mûszert, amely királyi palota épületéhez tartozó csillagda északi falán volt kifüggesztve.
1818.04.13-án átadták a csillagvizsgáló új épületét a Gellérthegy tetején, egészen 1849-ig itt folytak a megfigyelések, sajnálatos módon 1849 tavaszán Buda visszavételekor az épület ágyúzásnak esett áldozatul. Ebben a 3 évtizedben néha 1-1 órát ingadoztak az észlelési órák, azonban jellemzõen 7-14-21 órakor történt a leolvasás. 1835 és 41 között viszont napi 4, 1841-48 között pedig napi 10 észlelés (!) történt.
Az 1850-es években a pesti oldalon folytak megfigyelések, a mérések helyérõl nem találtam információt.
1861-tõl kezdõdõen Schenzl Guidó, az OMSZ elõdjének alapítója folytatott megfigyeléseket a budai reáliskolában (I. ker, a Fõ utcához közel).
1865-ben az állomást áthelyezték az iskola új épületéhez (Toldi Ferenc utca 9.).
1890-ben a budapesti állomás a meteorológiai intézet új székházába, a Fõ utca 6. szám alá került. Az épület ma is áll.
1910 márciusában az intézet székházával együtt az állomás is a Kitaibel Pál utcába költözött, a mûszerek egy az épülettel szomszédos észlelõkertben kaptak helyet. A mérõhely környéke fokozatosan épült be a következõ néhány évtized során. 1985. április 1-én a mûszerkertbõl a már említett háztetõre került az állomás beépítés miatt. Jelentõs hõszennyezéssel valószínûleg az 1930-as évek óta lehet számolni, a környéken akkor indult meg az erõteljes beépítés.
1871-tõl 1965.12.31-ig napi 3 alkalommal észleltek, helyi középidõ szerint 7-14-21 órakor. 1966-tól napi négy észlelés UTC szerint (00-06-12-18h).
Remélem a fentiek alapján mindenki megfelelõen tudja kezelni a budapesti idõsorokat