Ifjabb koromban volt, hogy az éppen aktuálisan kiszemelt leányzók más véleménnyel voltak az ideális partnerről. (Nem röhög!nevet) Azt nem állítnám, hogy repdestem a boldogságtól a kudarcok után, ám mindig jött újabb és újabb kiszemelt, újabb és újabb remény. És, bizony időnként sikerült megtalálnom azt a szerencsétlen gyengénlátót, aki megláttam bennem azt, ami soha nem volt. (Most se röhög!vidám) 
Szóval: csalódások ide, csalódások oda, rossz telek sorozata ide, rossz telek sorozata oda, én a mai napig várom a telet. Hátha akad még gyengénlátó alias tisztességes tél.havazas