Kikerestem a légköroptikás Facebook csoportból Uhrin András hozzászólását, egy ottani kérdésre adott válaszát, gondolom nem haragszik meg érte, ha bemásolom:

A sarki fény esélye alapvetően nem függ az időponttól: véletlenszerű, hogy nálunk épp hány óra van, amikor a Földet eléri egy-egy részecskezápor a napszélből. Persze ha még/már nincs sötét, akkor nem láthatjuk a sarki fényt. Illetve ha éjfél körül érkezik, akkor ugyanolyan erős részecskezáportól valamivel látványosabb sarki fényünk lesz, mint kora este vagy hajnalban - ez annak köszönhető, hogy a részecskék a geomágneses pólus körül nem szabályos kör, hanem a Nappal ellentétes (éjszakai) oldala felé elnyúlt ovál mentén ütköznek a légkörbe.Az előrejelzések sajnos csak becslésnek tekinthetők. Azt persze látjuk, hogy a Nap felénk néző oldaláról mikor dobódik ki nagyobb adag részecske, de nehéz megállapítani, hogy ez mennyire pontosan irányul a Föld felé, mekkora a sebessége (átlagosan 2-3 nap alatt ér ide), és épp hogyan fog összekapcsolódni a napszél folyton változó mágneses tere a Föld mágneses erővonalaival. Az utóbbi tényező miatt még a _megfigyelt_ Kp-index sem pontosan arányos a sarki fény erősségével: van olyan is, amikor 6-os érték mellett csak a legsötétebb helyekről lehet halvány derengést felfedezni a horizonton.Mindenestre ha épp derült az ég, és biztató az előrejelzés, akkor érdemes kint lenni. Azt szoktam erre mondani, hogy a csillagos égen sarki fény nélkül is épp elég látnivaló van, úgyhogy elvesztegetett időről szó sincs. nevet