Csodás  őszi  időnk  van,  pityergő  esővel  (na  jó, lehetne eso bőségesebb...)  hulló falevelekkel (na  jó,  hó,havazas  is  hull majd  egyszer, reméljük.)  A  délutáni  sötétség  a  gyerekkorom  nyugalmas  téli  estéit  idézte  föl,  amikor  pirítóst  sütöttünknevet  a  kályha  kékesen  libegő  lángú  parazsán,  diót  törtünk,   vasárnap  a  csibehúshoz nyelvnyujtas savanyú  lila pereszkét  ettünk,  majd illatos  almát  vagy  birsalmasajtot  kaptunk  nasinak.  Jó  itthon  rakosgatni szeret a  meleg  pulcsikat,  előszedni  a  vastag  zoknit, és  ha  ráérek  végre vidám kevéske sütőtököt  is  hazahozni, és  azt  majszolva  zenét  hallgatni,  tökéletesen  boldog  leszek.nevet