Ez nagyban függ a talajösszetételtől is. Zivi már leírta a meteorológiai és a hidrológiai okait. Azért nem látsz délkeletről repedezett talajt, mert teljesen más ásványok alkotják az ottanai homokos/ löszös talajokat, mint a pl a középhegységeinkben. Míg az Alföldön a főleg  a környező magashegységekből lehordott, lefújt kvarc-jellegű takaróanyag a jellemző, melynek vízfelvételi képessége az ásványi összetételen túl már csak a szemcseméretből adódóan is csekély, addig pl a Börzsöny talaját olyan hidratált kalcium-alumínium - (nátrium stb) ásványok alkotják, melyeknek vízmegtartó képessége sokkal nagyobb. Tehát amikor kiszáradnak, jelentős térfogatváltozást szenvednek el (a hiányzó víz ugyanis hiányozni fog a kiterjedésben is). Az egyik legjelentősebb ilyen ásvány pl a montmorillonit, aminek a száraz és a telített állapota között kb ~35%-os térfogatváltozása van. Szárazabb állapotban így nyilván összehúzódik és kialakulnak a repedések. 
Remélem eléggé leegyszerüsítettem nevet