A fő ok szerintem a kiegyenlítetlen csapadék. Nyáron hiába esik/esett le 60-100 mm pár nap alatt záporokból-zivatarokból, annak a nagy része elfolyik a felszínen (a hegyen), a mélyebb rétegekbe alig jut le belőle valami (pláne, ha előtte nagyon száraz volt, a kemény, tömörödött talajba nehezen szivárog le a víz). Aztán augusztus végén mintha elvágták volna a csapadékot, viszont azóta szinte folyamatosan napos és meleg idő volt, ami a csökkenő napállás mellett is gyorsan kiszárította a talaj felső rétegét is. Persze az alsóbb rétegek kiszáradásában nyilván szerepet játszott a tavalyi aszály is. Ezzel összefüggősben az is probléma, hogy az utóbbi nyarakon szinte csak konvektív csapadék volt, pedig egy-egy hullámzó frontból 1-2 nap alatt lehulló 20-30 mm sokkal jobban tud hasznosulni, mint a felhőszakadások, hiába nagyobb csapadékmennyiség az utóbbi.
Síkvidéken valamivel ugyan jobban hasznosulnak a konvektív csapadékok is (ha éppen nem okoznak belvizet, mint pl. nálunk augusztusban), viszont ott a nem erdős talajok gyorsabban kiszáradnak, szóval végeredményben nem sokkal másabb a helyzet.