A '85-ös tél idején 7. osztályos voltam Kutason. Többszöri nagy havakra emlékszem, ónos esővel váltva. Vastagon jégpáncélos hótakaró volt azon a télen felénk. A vasút melletti telefonkábel oszlopok sorra dőltek ki a ránehezedő hó súlya alatt és ezután a vezetékrendszer hónapokon át ott feküdt az árokban, nem újították már fel. Gondolom akkoriban tértek át másfajta kommunikációra. A rézkábelekből jónéhány méternyit fel tudtunk használni kerítés erősítésre, miegymásra... laza Ehhez az emlékezetes esethez több napos áramszünet és vízszünet társult a faluban. Kutakról hordtunk vizet és azt melegítettük használatra. Ejj, mi lenne manapság, ha egy ilyen tél összejönne? Egyébként szerintem még meg fogunk érni 1-2 hasonlót a következő 1-2 évtizedben...legalábbis nagyon bízom benn!