Laci, köszönjük a részletes leírást.

Az aszálytérképről. Az OMSZ ezt mindenképp csak tájékoztató jellegű becslésre szánta. Semmiképp sem egzakt, méréseken alapuló térképről van szó, hanem csapadékmérések alapján számolt értékekről. Ehhez a talajnedvességtérképeit használja, ami már eleve egy becsült, számolt érték. Már a rácshálózat métete (5x5km) is kizárja, hogy pontos megjelenítést kapjunk ettől a térképről. Ugyan a rendszer számol a talajtípussal is, de a rácsméret... főleg neked nem kell ecsetelni micsoda különbségek lehetnek hegyvidéken ekkora területen belül. Azt mondanám ez inkább síkvidéken, homogén talajtípussal rendelkező területekre alkalmazható leginkább, hegyvidéken pedig, mint egy pontatlan érdekesség... nevet

Talajnedvességtérkép leírása(csak a lényeg): 
"...A többi térképen különböző talajrétegekre (0-20, 0-50, 0-100, 50-100 cm) vonatkozó talajnedvesség értékeket is megjelenítettük a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Ez a paraméter egy talajtípustól függő, mérési adatok alapján számított érték. 5*5 km-es sűrűségű rácshálózatra vonatkoztatva. A nagy felbontásnak köszönhetően a talajnedvességet pontosabban le tudjuk írni, szemben azzal, ha csak a mérőállomások elszórt pontjaira számoljuk ki" 

Aszálytérkép leírása (csak a lényeg):
"... Hiába nedves a talaj például 20 cm-nél mélyebben, ha a felszín közeli 20 cm-es réteg száraz, aza áprilisban frissen vetett kukorica nem jut nedvességhez. Ugyanekkor a szárnövekedésben lévö öszi búza, melynek gyökerei ilyenkor már mélyre hatolnak, még bőven talál nedvességet Az OMSZ által három rétegben (0-20, 20-50 és 50-100 cm) 5*5 km-es rácshálózatra naponta egyszer számított talajnedvesség alapján írjuk le a mezögazdasági aszályszintet A két növénycsoport gyökérmélység eloszlásának megfelelően súlyozzuk a három talajnedvesség réteget, majd kategorizáljuk az aszályszintet."