Tökéletes példája Szentlélek a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek "szívében" való elhelyezkedése is, a nagy fokú (!!) erdei aszály sújtotta erdőborítás szinte kemence szerű hővisszatartására. Ahogy, öngerjesztő módon egyre melegszik a relatívan nagyobb térszín magasságban (tehát nem hegyközi kismedence, erdő nélküli patakvölgy, nagyobb rét, kaszáló, legelő) nagy összefüggő erdőségekkel borított terület, a párologtatás hiánya miatt. Érdekes lenne látni egy párhuzamos szentkereszti, vagy szentlászlói adatot ilyenkor. Ott sokkal kisebb vagy nincs is erdőborítás magán a településen, míg Szentlélek szinte körbe van zárva az erdőtömbökkel.

Püspökszilágy és Penc - korábban emlegettem példaként - jelenleg is 20 fokot mér. A Cserhát délnyugati sarkának csaknem 4000 hektáros összefüggő erdőtömbjének két vége, kb. azonos magasságban veled.

A párolgás, mint hőelvonás ugyanis energiát igényel és ezt az energiát a környezetének hőenergiájából nyerné az erdő. Ha tudna mit párologtatni. Az elvont hőenergiával pedig hűtené a környezetét. Csak ebből a cirkulációból hiányzik a kulcsfontosságú elem, a víz, vagyis a megfelelő mennyiségű talajnedvesség.  Nem tud, vagy csak nagyon korlátosan párologtatni, mert a mélyebb rétegekben is már nagyon alacsony a nedvességtartalom.

Ráadásul az őszbe forduló lombozat már nagyon visszafogottan végzi ezt a vegetációs feladatát, hiszen a fák a nappalok hossza és a napállás (beesési szög) alapján mérik az időt.

Viszont a lombozat, ha félig megsülve is - mint a következő kommentbe mutatok pár képet - még takar, vagyis az árnyalás, vagy ahogy erdésziesen hívjuk, a záródás, még mindig 70-90%-os.

A klorofilbontással és a cukor visszavonással is bajban vannak, mert minden erejük az ilyenkor számukra - genetikailag kódoltan - agyament, két hónapos inverz hőstressz kompenzálásával terheltek.

Vagyis a magyarázat nem a topográfiában, hanem "hűsítő" erdőtakaró (borítás) kényszeredetten megfordult működésében van. Nem tud hűteni, ennek köszönhetően fűt, vagyis beragad a nappali besugárzás kisugárzódó melege a lombozat alá. Minél nagyobb területet fed összefüggően az erdő - ahol most nagy fokú vagy közepes aszály van - annál jobban.

Ha kimegyek egy nagyobb rétre vagy vágásterületre itt a Börzsönyben, pl. 4-500 méteren egyből 5-6 fok különbség van az állomány alatti (erdőben mért) T. akt-hoz képest, mert ott mint egy hőablakon keresztül működik a kisugárzás. Önti magából a meleget a szinte sztyeppeszáraz 20-22 fokos talaj... szeptember végén....ebben a folyamatban csak a hétvégén ECMWF által álmodott 20-on mm-ek lehetnek a STOP tábla, különben nem lesz vége..
(Tavaly ugyanez zajlott július-augusztusban míg akkor normálisabban nem jött a szeptemberi megváltás...de ez így ilyenkor az erdőnek nagyon erős...)Ezt érzékeled Te is. (Mi is...na nem Gábor kóspallagi hidegtavábannevet)