A globális hõmérsékleti adatsorok megbízhatóságának megkérdõjelezése teljesen megalapozott. Ha eltekintek a városiasodás , az állomások esetleges rossz elhelyezése , az eltérõ mérési és árnyékolási módszerek , a térben és idõben változó észlelési órák , valamint az évkönyvekben és CLIMAT táviratokban közölt napi középhõmérsékletek különféle számítási módjai okozta kérdõjelektõl (már ezek együtt nem kevés bizonytalanságot visznek a rendszerbe), ott van még a lefedettség hiánya .

Napjainkban a felszíni megfigyeléseken alapuló globális hõmérsékleti adatsorok lefedettsége 75 százalék körüli, még ez is magában hordoz némi bizonytalanságot, azonban ennél sokkal megdöbbentõbbek a 19. századra vagy a 20. század elejére vonatkozó adatsorok. Az IPCC által is használt HadCRUT3 felszíni illetve tengeri megfigyeléseken alapuló hõmérsékleti sor lefedettsége 1850 körül 20-25 százalék, 1870 körül 15-20 százalék, de még 1900-ban is csak 40 százalék. 1867-ben például a Föld felszínének 13-16%-áról áll rendelkezésre valamilyen adat (gyakran ez is 1000km-es körzetben egyetlen állomást jelent - ellõrizhetetlen, összevethetetlen adatokkal). Ennek ellenére az IPCC álláspontja, hogy az elmúlt 150 év hõmérsékleti tendenciáit +/- 0.2°c hibahatárral ismerjük... nevet

A HadCRUT3 elérhetõ itt, mindenki vethet egy pillantást a lefedettségi adatokra (minden 2. sor, közvetlenül az anomáliák alatt): Link

Ezt a szituációt leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valaki megkérdezné tõlem mennyi volt xy részvény havi átlagos árfolyama 2008-ban, és én csak a hétfõi kereskedési nap adatait ismervén teljes magabiztossággal állítanám, hogy adott hónapban ennyi és ennyi. Na azt hiszem néhányat jót mosolyognának rajtam kacsint