Az adatok megbízhatósága mellett a másik, legalább ekkora kérdõjel az, hogy az észlelt változásokat nem természetes ingadozások eredményezték-e. Az európai és azon belül az általad említett magyarországi melegedõ tendencia magyarázataként mostanság kezd fény derülni a több évtizedes skálájú természetes(!) ingadozások fontos szerepére. A metnetes fórumokon Svadász elemzései nagyon tanulságosak ez ügyben.

Ez Európa, a Föld egyik legjobb adatminõségû területe, ahol egész °C nagyságrendû hiba tényleg nem valószínû az átlaghõmérsékletben, azaz itt az utóbbi pár évtized melegedõ trendjének megléte realitás. Bár a mértéke már nem, a több tized °C-os hiba itt is bõven benne van: errõl Hidegség vagy Cauchy korábbi hozzászólásait érdemes olvasni (elnézést azoktól, akiket kihagytam). A Föld egészére vonatkozó tizedfok "pontosságú" átlagszámítást viszont - az elõbb írt okokból - már hihetetlen merészségnek látom.

Félreértés ne essék: a szennyezõanyagok ill. az üvegházhatású gázok kibocsátását szerintem is drasztikusan vissza kell fognunk. A CO2-többlet akkor is nagyon nagy kockázatot jelent az éghajlatunk számára, ha netán a mi életünkben ennek még semmilyen következménye nem mutatkozna. Az is meglehet, hogy valamilyen hatás (pl. az óceánok nagy hõkapacitása) miatt a sok CO2-vel járó magasabb egyensúlyi hõmérsékletre csak évszázadok múlva, vagy még késõbb áll át a légkör - de az ük-ükunokáinkat sincs jogunk ilyen kockázatnak kitenni.