Na, akkor csak elõrukkolok vele -bár az én gondolataim a tieidnél sokkal "amatõrebbek" lesznek. A középhõmérséklettel nyilván azt akarjuk megállapítani, hogy az adott idõszak (pl. egy nap) mennyire volt "hideg" vagy "meleg", és összehasonlításokat akarunk tenni. Erre a két adatból (minimum és maximum) való átlagszámítás nyilvánvalóan csak korlátozottan alkalmas, mivel az idõjárás jellege szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy pl. a hõmérséklet 6 óra hosszat tartózkodott a minimum közelében és fél órát a maximum környékén, vagy fordítva (tudom, az ilyen hõmérsékletmenetek nem gyakoriak, de elõfordulhat ennél még cifrább is).
Érzésem szerint itt a görbe alatti terület nagysága számít, ami valószínûleg energiamennyiség. (Lehet, arra a kijelentésre, hogy a hõmérsékletfüggvény idõ szerinti integráltja energia jellegû, majd egypáran felszisszennek. Közvetett megfontolások alapján jutottam erre, bizonyítani nem tudom.)
Nos, szerintem a középhõmérséklet az a száméték, aminek nívóján futó vízszintes vonal alatti téglalap területe (az energia mennyisége) éppen megegyezik a hõmérsékletmenetet reprezentáló görbe alatti területtel. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha méréseink számát vég nélkül szaporítjuk és ebbõl átlagolunk. Minél kevesebb adatból állítjuk elõ az átlagot, annál nagyobb lesz a kettõ közötti eltérés -a hiba.