A legjobban ez a mondat tetszett: "ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés."
Ehhez képest Pécs is és Szeged is hült a korábbi idõszakokhoz képest, az 50-es 60-as években ugyanis kivitték a városból mindkét település fõállomását külterületre, és amennyiben akkoriban lett volna net, akkor azt írtad volna, hogy hoppá, mindenhol melegedett, de a déli országrészben hült a globális felmelegedés miatt a klíma.
Ezek az adatok játszadozásra jók, de komoly klímakutatásra és tizedpontossággal meghatározott változások kimutatására és bizonyítására nem.
Elég sok állomást feltérképeztem a Dunántúlon, amíg össze-vissza pakolgatják õket úgy, hogy az adott állomás elhelyezésének jelentõségét nem ismerik fel, addig nem is lesznek jók.
Ja és ez is jó nagyon: "Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását."
Ezek a jelzõnapok mind-mind egy dologtól függnek az adott térségben, mégpedig hogy hol vannak az állomások elhelyezve. Pl. a teveli állomás mellé 2005-ben silótartályokat tettek, ennek jelentõsége itt olvasható Link
A nyári és hõségnapok száma 2005 óta biztos, hogy emelkedett a teveli állomáson.
Néhány éve Bátaapátiba beledugtak fagyzugba egy állomást, ami meg valószínû a téli és a fagyos napok számának változására lesz kihatással. Mindkét állomás Tolna megyében van, mivel abban a térségben az elmúlt 50 évben nem mértek fagyzugban, csak dombokon, így megállapítanád, hogy Tolna megyében nõtt a fagyos napok és a téli napok száma. Közben meg lehet hogy épp csökkent, csak az adatok azt mutatják, hogy nõtt. Pedig csak annyi történt, hogy beletettek fagyzugba egy állomást.

Lenti állomása fagyzugban volt korábban, 1996 körül fel akarták tenni Lenti-hegyre egy kitûnõ fagylefolyású dombra, de azán nem sikerült, így letették Iklódbördõcére, egy fagyzugba. Amenyiben sikerrel jártak volna a telepítõk Lenti-hegyen, úgy azt látnád, hogy 1996-os években Lenti középhõmérséklete a globális felmelegedés hatására megemelkedett, a fagyos és téli napok száma csökkent. Pedig csak egy középhõmérséklet szempontjából elõnyös pozícióba került egy állomás.

Nagykanizsán 60 éves fûzfasor árnyékában mértek napfényt 30 éven keresztül, alámérték 200-300 órával. Idén februárban kivágták a fákat, és amennyiben most Sármellékrõl visszatelepülne az állomás Nagykanizsára, a szabadabb kilátás miatt magasabb napfényes óra átlagot mérnének 200 órával, és akkor meg azt írnák a kutatók, hogy Zala megyében a globális felmelegedés miatt megnõtt a napos órák száma.
Pedig csak kivágtak 15 fát.
És akkor lehetne gyártani az elméleteket, hogy az egyik országrészben hült, a másikban csökkent, egyikben naposabb lett, másikban nem, egyikben fagyosabb lett a tél, másikban meg enyhébb.
És akkor az ilyen módon telepített állomások ilyen módon gyûjtött adataiból próbál valaki is kimutatni valamit?
Ugyanmár!