Én nem ezt írtam!
A telek is melegebbek lettek, csak más a jelleg. A telek között találunk olyant - nem egyet -, ami szignifikánsan átlag alatti, míg a nyaraknál ilyen nincs. (Szignifikánsnak azt tekintem, amikor legalább 1 fokkal eltér a 100 éves átlagtól.)
2005 nyara az átlag alatt maradt, de csak néhány tizeddel. Ebben az esetben bp-i átlagokról beszélek, mert a debreceni nyarakat még nem dolgoztam fel, de a telek alapján úgy gondolom, hogy nincs nagy eltérés a két város között.
Budapesten a 100 éves nyári átlag 20,6 fok.
22 nyár volt melegebb és csak 2 hidegebb ennél 1984 óta (1985 és 2005)
Szignifikánsan tekintve 9:0 az arány.
2003 23,6
1992 23,4
2007 23,2
1994 22,6
2002 22,3
2000 22,0
1998 22,0
1983 22,0
2006 21,7

A telek esetében is megfigyelhetõ a melegedés, de közben több szignifikánsan hideg tél is volt.
Érdekes módon nem egyszerre jelentkezett a nyári és a téli felmelegedés kezdete. A telek esetében a 70-es évek közepe óta mutatkozik ez meg, míg a nyaraknál csak egy évtizeddel késõbb. Az okait magam sem értem, de a számok ezt mutatják. (Hidegség nem tudom honnan vette a grafikonokat, de azokat láthatóan nem helyesek, a mért adatoknak nem felelnek meg. Ezt már többször tapasztaltam,ezért csak mért adatokból dolgozom. Ezért jutott õ hibás következtetésekre.)

Ezek a ténye, Bp. és Debrecen említett idõszakának téli összehasonlításában:
(2000 után Debrecen még hiányos, mert azt még nem számítottam ki minden évre.)
Az elsõ adatsor Bp, a 2. Debrecen. A 3. az évtizedes átlaguk, a zárójeles az évszázados.
Mint látható, a korábbi 1,8 tizedes eltérés 2,0-re változott, ami arra utal, hogy Kelet, ÉK-Magyarországon egy picit kevésbé érvényesül a globális felmelegedés. Mint látható, 1984 óta csupán egyetlen tél tendenciája tér el, 1991-92. Ekkor Bp-en szignifikánsan melegebb, míg Debrecenben szignifikánsan hidegebb volt a saját átlagukhoz képest.
Összességében azonban a 70-es évek óta minden évtized melegebb volt a 100 éves átlagnál, s még inkább nagy az eltérés, ha az 1900 és 1970 közötti átlaghoz viszonyítunk. A 100 éves átlagot ugyanis az utolsó három évtized, mintegy 3 tizeddel húzza feljebb.


2006-2007: 4,8
2005-2006: -0,3
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,3 -3,4
2001-2002: 0,3 -0,8
2000-2001: 2,8
1999-2000: 1,7 -0,4
1998-1999: 0,2 -2,5
1997-1998: 4,6 2,8
1996-1997: 0,8 0,9 1,84
1995-1996: -0,5 -2,2 -0,24
1994-1995: 3,0 1,0
1993-1994: 3,3 2,1
1992-1993: 0,6 -2,1 (0,855)
1991-1992: 1,9 -2,0 (-0,933)
1990-1991: 0,5 -1,0
1989-1990: 3,3 1,2
1988-1989: 2,9 0,3
1987-1988: 3,2 1,6
1986-1987: -0,4 -2,6
1985-1986: 1,2 0,0 1,28
1984-1985: -2,0 -5,6 -0,82
1983-1984: 1,6 -0,1
1982-1983: 3,2 1,5
1981-1982: -0,7 -3,1
1980-1981: 0,9 -1,9
1979-1980: 1,7 -0,2
1978-1979: 1,1 -0,5
1977-1978: 0,6 -1,6
1976-1977: 2,3 1,2
1975-1976: 1,6 -1,6 1,78
1974-1975: 3,2 0,7 -0,27


Éppen ezért ha a felmelegedés jellegérõl szeretnénk pontos képet kapni, akkor az adatokkal kell dolgozni, s nem grafikonokkal, amelyeket jól-rosszul állítottak össze mások.
Az átlagok mellett meg kell nézni a zord, a téli, a fagyos vagy a nyári, a hõség és a forró napok számának változását. A csapadék mennyiséget, a csapadék nélküli napok számának alakulását, a havas napok számának változását, a 10 mm feletti napok számának változását, és még sok olyan jellemzõt találhatunk, ami együtt alakítja ki, hogy a globális felmelegedés milyen hatásokkal is van Mo-ra.
A korábbi beírásomban csupán arra utaltam - egy másik bejegyzésre reagálva -, hogy Mo. esetében tévedés szárazabb nyarakról beszélni, mert éppenséggel több lett a nyári csapadék, és éves szinten sem biztos, hogy kevesebb, csupán az eloszlás van változóban. Több esik nyáron, ám hevesebb tevékenységbõl, s mintha inkább a tavaszok lennének szárazabbak.
(Tavasz-õsz feldolgozással még sehogy sem állok, csak felületesen, ahogy a télhez és a nyárhoz kapcsolódnak.)