Csillagászat és űrkutatás
Rendkívüli bejelentésre készül ma délután a NASA!!
Világszerte hatalmas várakozás elõzi meg a NASA ma délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját, amelyen egy különös, kivételes objektumról fognak beszámolni, s a felfedezés azért is tûnik nagy jelentõségûnek, mivel a Chandra ûrobszervatóriumnak köszönhetõ, azon ûrtávcsõnek, amelytõl olyan áttörést várnak, mint annak idején a Hubble-tõl.
A Chandra ûrtávcsõ, amelyet 1999-ben bocsátottak fel a Columbia ûrsiklóval, a NASA négy nagy ûrobszervatóriumának egyike. Míg a Hubble a látható fény tartományában vizsgálódik, a Compton a gamma-tartományban, a Spitzer az infravörös tartományban, a Chandra pedig röntgensugarakat észlel.
A röntgensugarak vizsgálata azért fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek hõmérsékleti sugárzásának nagy része a röntgenhullámhosszak tartományába esik, ám a nem termikus eredetû röntgensugárzás is lényeges információkat hordoz a különféle égitestekrõl. A Föld légköre azonban pajzsként véd a kívülrõl érkezõ röntgensugárzástól, ezért a röntgencsillagászat csak akkor alakulhatott ki, amikor a megfelelõ mûszereket az atmoszféra fölé sikerült juttatni. A röntgensugarak egyébként az ibolyántúli és a gammasugarak közé esnek az elektromágneses színképen.
A NASA délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját világszerte hatalmas várakozás elõzi meg, mivel egy "kivételes objektumról" fognak beszámolni a szakemberek. A sajtótájékoztatót egyenes adásban a NASA-tévé is közvetíti.
Az alábbi Link kattintva érhetõ el az adás.
Világszerte hatalmas várakozás elõzi meg a NASA ma délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját, amelyen egy különös, kivételes objektumról fognak beszámolni, s a felfedezés azért is tûnik nagy jelentõségûnek, mivel a Chandra ûrobszervatóriumnak köszönhetõ, azon ûrtávcsõnek, amelytõl olyan áttörést várnak, mint annak idején a Hubble-tõl.
A Chandra ûrtávcsõ, amelyet 1999-ben bocsátottak fel a Columbia ûrsiklóval, a NASA négy nagy ûrobszervatóriumának egyike. Míg a Hubble a látható fény tartományában vizsgálódik, a Compton a gamma-tartományban, a Spitzer az infravörös tartományban, a Chandra pedig röntgensugarakat észlel.
A röntgensugarak vizsgálata azért fontos a csillagászat számára, mert a legforróbb égitestek hõmérsékleti sugárzásának nagy része a röntgenhullámhosszak tartományába esik, ám a nem termikus eredetû röntgensugárzás is lényeges információkat hordoz a különféle égitestekrõl. A Föld légköre azonban pajzsként véd a kívülrõl érkezõ röntgensugárzástól, ezért a röntgencsillagászat csak akkor alakulhatott ki, amikor a megfelelõ mûszereket az atmoszféra fölé sikerült juttatni. A röntgensugarak egyébként az ibolyántúli és a gammasugarak közé esnek az elektromágneses színképen.
A NASA délutánra beharangozott sajtótájékoztatóját világszerte hatalmas várakozás elõzi meg, mivel egy "kivételes objektumról" fognak beszámolni a szakemberek. A sajtótájékoztatót egyenes adásban a NASA-tévé is közvetíti.
Az alábbi Link kattintva érhetõ el az adás.