Ismerem a helyet, régen a Vác-Diósjenő-Balassagyarmat vonalon a Nagyoroszi felől érkező vasút állt meg a Schaffer-kút megállónál, olyan igazi, turista peron volt a semmi közepén, ha jól tudom ma is működik még.
De jó régen jártam arra utoljára, a kellemes 180 m szintes, de legalább meredek és rövid kis cseres-tölgyes hegygerinc élén, amerre  visz fel a kúttól induló turista út,  a drégelyi várromhoz.
Mivel elég meredek és a hivatali, de nem önjáró fotoháber appartot  állandóan  cipelnem kellett magammal, ha terepre mentem, nem volt nagy kedvem onnan felcígölni, így mindig a másik  irányból, a Kemence-völgy felől gurultam be, mivel akasztottam egy platóst Diósjenőn és ha kellett pl. egy új kép valami kiadványba, akkor Királykúttól a lezárt Motorút üzemi úton kapaszkodtam fel a Csánki-kertig,  majd le a nyeregből a Wenckheim-kastélyig.Itt úgy is beugrottam közelebből megnézni a gondok kávéjának a gőzét . .no meg az akkor még adatot gyűjtő WS 3600 állomást  is ellenőriztem, vagy lementettem az adatsorokat. Majd onnan vissza a  platósra és meredek gurulás után irány a Pénzásás-nyereg. Onnan gép  leáll, és tovább már csak "zu fuss lábbusz" a várig.



beillesztett kép



1999 júniusa jelzés volt, hogy kezdődik valami drasztikus változás, extrém  időjárási szituációk sorozata gyepálta a Börzsönyt, erdeit, élővilágát a következő 20 évben, ami aztán eddig a 2014 december eleji három napon át tartó  jeges iszonyatban tetőzött.
Addig is az egyik legértékesebb, 4 hektáros vörösfenyves elegyes bükkös szálerdőt lábon döntőtte egy jóféle 150-es lejtővihar (a Muslit), majd a Zsófia-ciklon  és tsai. kezelhetetlen mennyiségű éves csapadéka következett, Királyházán minden idők rekord döntésével, 1368 mm/évvel.
2011 őszétől 2013-ig szinte sorozatban alig érte el a csapadék éves szumma a 400 mm-t, miközben pl. 2007-ben épp a Wenckeim adatai alapján nem hittem el, hogy 9 napon át, egy 625 m magas, északkeletre néző, árnyalt bükkösállomány, északias völgyfőjének tetején 36 fokos T. maxokat és 28 fokos T. min.-eket mért az állomás szenzora, akkora légaszály mellett, az erdőn belül, hogy csak pislogtunk a 15-20%-os Rh. adatokon. (Akkor volt, hogy lementél a Cserhátba és júliusban kopasz volt minden akácos, úgy felégtek.)
Aztán sorba jöttek az esztendők a semmiből hulló méteres havakkal, majd a két napra rá januárban, februárban betörő 10-12 fokos plusszos tavaszi olvadásokkal.
2017 meleg áprilisában pl. a zöldbe bomlott, fakadt leveles bükkerdőkre lecsapó, januárt meghazudtoló hókáoszt is kenterbe verő 1 méteres vastagságú havazást, hóvihart se nagyon hittük, csak láttuk.
Legutóbb 2019 májusában mutatott be - igaz kisebb területi kiterjedésben - ilyen mutatványt a Csóványos és tágabb térségében, egy 30 fokos áprilisból ugorva a télbe, hogy a jeges hóviharban kb. rommá fagytam a toronyban. És én még hagyjám, de a virágzó geofiton növények özöne is...majd jöttek sorban a tavaszi, alacsony harmatpontos, száraz fagybetöréses évek, lehetőleg a tölgyek kései fakadására időzítve, hogy hektár számra feketére fagytak az éjszakai -7,- 9 C fokokban a zsenge levelek, Nyárra tértek magukhoz, makktermés persze nulla.
És ahogy írod, 1999 az nagyon kemény volt. Két nap alatt 200 mm esett le a hegy felett kavargó monocellákből és
dőltek kifelé a villámárvizek a hegyekből minden irányba. Nem csoda, ha fogtál egy iszapgödröt.
A Nagy-Vasfazék völgy oldalában, az Inóci kőbánya utáni szakaszon, a kanyarok után, ahol a Hármas-kúti elágazó
előtt hosszú egyenes szakaszon megy az üzemi út a Taxi-rét felé, 3 méter vastagú, köves-agyagos iszap álllt egybefüggően az úton, amit a hegyről hordott le.
Egy hónapig nem lehetett az NHH-ra feljutni, amíg az eszkavátorok nagy nehezen fel nem szabadították a szakaszt. A Nagy-Inóc fél délkeleti oldala vizes sárfolyamként hömpölygött volna, pl. az Ilona patak vizét is felvéve, Királyrétig. Csak a műszaki szabványnál szélesebb útkorona fogta meg, hogy ne a völgytalpig zúduljon le, mert onnan már semmi meg nem állítja, ment volna le Királyrétig "cakk und púder" a Vasfazék-patakkal egyesülve, annak völgyében. Királyrétből nem sok maradt volna és még ott a betorkolló szintén tomboló Szén-patak Szokolya felé.....hát így...
Kemence-völgyben 1999-ben a Kemence-patak olyan  gyorsan emelkedett 3-4 méter szintet abban a nem kis szélességű völgyében, hogy az úton haladó erdészeti vonszolós kollégát, pedig egy  LKT nem kis játékkütyü éppen, a kabintetőről kellett helikopterrel menteni. A gép nagy önsúlya még valahogy állta a rohamot, de se előre, se hátra és a fülkéig vízben állt. Ott vagy 20 méter széles a völgytalp....finom...szóval nem unatkozunk....
....alig vártuk 2022. évi aszályt, mely eddig kb. milliárdos károkat okozott a fiatalosokban (tömeges csemete  pusztulás pl.) és most éppen a szállítópályák, utak mennek totál kárra a két hónap alatt lesett 220-240 mm esőtől, mert a szocifát és  a hatóságit termelni kell nincs mese...ahol meg fagyott a  mordori sár, ott meg 80-100 cm betonkemény nyomvájú és bakhát kobinációkon akadsz el...de hát: "Erdész gyerek, sose kesereg" tartja a régi erdész nóta...  
(Az ügyeletes modikat kérem, hogy az előző h.sz-t, az időlimitből kiszaladás miatt majd töröljék ki, ne maradjon benn duplikálva, ráadásul ez a teljes értékű szöveg. Köszönöm!! (Óóó szegény Bbölke és még a Bioszféra fórumba be se néztemvidám