Ugye az utolsó kérdésedet nem nekem címezted konkrétan?? Mert az nagyon-nagyon nem esne jól...
Egyébként a kérdéseddel érzésem szerint elmentél a szélsõséges felé...

A felvetésed többi tényezõjére a válaszom:
Az lehet, hogy 1965-ig napi 3 észlelés volt a meghatározó,de már akkor is mûködött 24 órás meteorológiai állomás, sõt! emellett már el volt terjedve a baro-, termo- és a higrográf is,sõt a szélívek is! Tehát az adattrögzítés folytonos volt, akkor már elég sok helyen...

Be lehet vinni koefficienseket a számításba a 18.század végérõl, de kérdés, maga a mûszer. Hangsúlyozom,nem tudom, milyen mûszerekkel mértek, de akkor a 18.sz. végén mûködött éppen a Societas Meteorologica Palatina, amelyeknek célja a mérések,megfigyelések összehangolása volt, emiatt nagy valószínûséggel teljesen hasonló volt a mûszerezettség az egyes mérõpontokon, ugyanolyan mûszerekkel, hasonló körülmények közt. De a nyitott kérdések:azok amûszerek mennyiben térnek el a mai etalon mûszerektõl, valamint a mérési körülmények (árnyékolás, magasság, környezet) mennyiben tér el a mai viszonyoktól...
Tehát akkor egy etalonnak tekintett mûszerparkkal,hasonló körülmények közötti méréssel lehet kapni hasonló koefficienst, ami meggyõzõ,mint a mai összehangolt mérésekkel,szintén a mai etalonohoz(WMO) vett mûszerekkel, a mai körülmények közt... Persze, ez is sántikálhat, ha egy kicsit a környezetben vizsgálódunk ...
Szóval, a statisztika jó, mert bármit ki lehet hozni...

Az 1901 pedig inkább az ellenõrzött adatok miatt kerülhetett ki, mint mérések kezdete, de ezt így reklámozni nem szokták...